A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 ORVOSI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYA

X

 

 

RENDES TAGSÁGRA AJÁNLOTTAK

 

Balla György

Debrecenben született 1953-ban. 2010 óta az MTA levelező tagja. Az Orvosi Tudományok Osztálya I. Sz. Doktori Bizottságának elnöke. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ orvos-szakmai igazgatója, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója. Orvostudomány, neonatológia, ér- és szabadgyök-kutatás a területe.

Kutatási területe a hem és hemproteinek szerepe az érbetegségekben. Az általa leírt hemoxigenáz-ferritin rendszer antioxidáns, sőt gátolja a vascularis calcificatiót, mely az atherosclerosis végső szakasza. Preventív vaskelálók biotechnológiai termelését optimalizálta. Identifikálta a hemoglobin inflammatióért felelős epitópját, ellene antitestet fejlesztett ki. Igazolta a szabad hem myocardium toxicitását. EU- és MTA-forrásból Debrecenben vascularis kutatóhálózatot alapított. A hemoxigenáz világkongresszusok szervezője. A hallgatók ismételten az Év Oktatója díjjal jutalmazták. Az 5 ezrelék alatti magyar csecsemőhalálozás eléréséért tett erőfeszítéseit klinikai munkája csúcsaként értékeli.

Ajánlók: Eckhardt Sándor, Kovács László,

Muszbek László, Tulassay Tivadar

 

 

Hunyady László

Szombathelyen született 1959-ben. 2010 óta az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem Élettani Intézetének igazgató egyetemi tanára és az Általános Orvostudományi Kar dékánja. Szakterülete az orvosi élettan és a molekuláris endokrinológia.

Levelező taggá választása óta 30 tudományos közleményt publikált. Kimutatta, hogy az erekben angiotenzin II (AngII) hatására keletkező endokannabinoidok mérsékelik az AngII vazokonstriktor hatását. Kimutatta, hogy az AngII fokozza az agyi eredetű neurotrófikus faktor (BDNF) expresszióját. Felismerte, hogy AngII hatására intracelluláris kompartmentekben is aktiválódhat a Ras növekedési jelpálya. Sejtes rendszerekben azonosította a V2 vazopresszin receptor betegséget okozó mutációinak pathomechanizmusát. H-indexe 43, független idézettsége > 4100.

Ajánlók: Ádám Veronika, Dobozy Attila,

Eckhardt Sándor, Mandl József,

Muszbek László, Papp Gyula, Spät András

 

 

Schaff Zsuzsa

Budapesten született 1943-ban. 2010 óta az MTA levelező tagja. A Semmelweis Egyetem II. számú Patológiai Intézetének emeritus professora, volt igazgatója. Szűkebb szakterülete a patológia, hepatológia, onkológia.

Kutatási területe a vírus okozta májbetegségek, kiemelten a májrák vizsgálata. Elsők között igazolta a hepatitis C vírus (HCV) okozta májsejtelváltozásokat, a vírusalkotórészek szerepét a májrák kialakulásában. Elsők között mutatta ki a májdaganatok számos jellegzetes (diagnosztikus és prognosztikai szempontból is jelentős) markerét. Munkacsoportjával a sejtkapcsoló fehérjék, elsősorban a claudin1, a HCV belépési receptorának fokozott expresszióját igazolta cirrhosisban és hepatocellularis carcinomában, melynek szerepe lehet a HCV reinfekcióban. A mikroRNS-ek jellegzetes mintázatát mutatta ki májdaganatokban, ezek összefüggését igazolta a betegek túlélésével és terápiára adott válaszukkal.

Ajánlók: Lapis Károly, Knoll József, Mandl József, Nász István, Oláh Edit, Sótonyi Péter,

Tulassay Tivadar, Tulassay Zsolt
 



LEVELEZŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA


Bagdy György

Budapesten született 1955-ben. Gyógyszerész diplomája van. 1999 óta az MTA doktora. A Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese, Gyógyszerhatástani Intézetének igazgató egyetemi tanára, az MTA–SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport vezetője, az Academia Europaea tagja. Szűkebb szakterülete a neuro-pszichofarmakológia.

Tudományos munkássága felöleli egyes neurotranszmitterek és neuropeptidek vizsgálatát az idegrendszer működésében. Nevéhez kötődik több szerotonin receptor szerepének felismerése a neuroendokrin rendszer szabályozásában (Endocrinology 1989, 1994), epilepsziában (J Neurochemistry 2007), valamint antidepresszív vegyületek hatásának és mellékhatásának közvetítésében (Int J Neuropsychopharmacology 2001). Klinikai vizsgálatokban igazolta a CGRP szerepét migrénben (Pain 2003, Cephalalgia 2005) Leírta az ecstasy neuronkárosító hatásának funkcionális következményeit (J Comp Neurol 2006, 2011). Genetikai vizsgálatai értékes megállapításokhoz vezettek olyan génvariánsok azonosításában, melyek a szorongás, a migrén, és a lakosságot sújtó egyik legnagyobb népbetegség, a depresszió kialakulásában, illetve a gyógyszerek pszichiátriai és neurológiai mellékhatásának előrejelzésében jelentősek. Mindezek igen rangos folyóiratokban jelentek meg, mint a Biol Psychiatry, a Trends in Pharmacol Sciences, és az amerikai tudományos akadémia lapja, a PNAS. Nevéhez fűződik a támogatott kutatócsoportként működő, kimagasló hírű neuro-pszichofarmakológiai kutatóműhely kialakítása. Doktori fokozatot szerzett tanítványai száma 16, közülük többen rangos tudományos kitüntetést, ketten Junior Príma díjat kaptak. 2012-ben Akadémiai, 2014-ben Issekutz-díjban részesült. Publikációinak idézettsége 4960, Hirsch-indexe 41. Közleményeinek többsége első vagy utolsó szerzős, általa végzett vagy irányított munka.

Ajánlók: Fülöp Ferenc, Hunyady László,

Karádi István, Magyar Kálmán, Makara B. Gábor, Tulassay Tivadar, Vécsei László

 

 

Csiba László

Sajószentpéteren született 1952-ben. 1999 óta az MTA doktora. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Neurológia Klinika tanszékvezetője. Szűkebb szakterülete a neurológia, stroke-kutatás.

Tudományos munkája ötvözi a kísérletes(1), klinikopathológiai(2) és klinikai (3) stroke-kutatás elemeit. Új módszereket publikál a kísérletes fokális agyi ischemia vizsgálatára (pH, vértartalom, káliumeloszlás). Új fokális agyi ischemia modellt dolgoz ki. Klinikopathológiai vizsgálatokkal validálták a neuroszonológiai módszerek alkalmasságát az arteriosclerosis súlyosságának követésére. Megállapították, hogy a stroke nem indukálja a neurogenesist. Az agyi keringés vizsgálatát a kardialis hemodinamika és a kognitív teljesítmény egyidejű mérésével kombinálta. Szignifikáns agyi hemodinamikai eltéréseket igazoltak tünetmentes diabetesben, migraine-ben, hyperlipidemiában és hypertoniában. Ha a kezeletlen hypertonia hyperlipidemiával társul, nem csak a vascularis eltérések súlyosabbak, hanem a kognitív zavarok is. Klinikáján tíz PhD, egy habilitáció, két MTA doktori, 2 külföldi orvos értekezése készült neuroszonológia/stroke témakörben. 2009 és 2013 között az Eur. Soc. of Neurosonology and Cerebral Hemodynamics elnöke. Jelenleg a World Stroke Academy, az Eur. Master Course on Stroke vezetőségi tagja, az Eur. Stroke Org. Board of Director’s és a Magyar Neurológiai Társaság elnöke, az osztrák Stroke Társaság tiszteleti tagja. Kitüntetései: Markusovszky-díj, Batthyányi-Strattmann Díj, Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje, Francis Crick- és Szentgyörgyi-díj. Négy külföldi egyetem visiting professora. Klinikáján végzik az országban a legtöbb lysis-kezelést stroke-ban.

Ajánlók: Balla György, Gulyás Balázs,

Kovács László, Mandl József, Muszbek László, Palkovits Miklós, Szolcsányi János

 

 

Kemény Lajos

Szegeden született 1959-ben, 1998 óta az MTA doktora. A Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának tanszékvezető egyetemi tanára, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese, az MTA–SZTE Dermatológiai Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a bőrgyógyászat és az immunológia.

Elsők között mutatott ki HHV8 vírust klasszikus Kaposi-sarcomában és Merkel-sejtes polyomavírust Merkel-sejtes carcinomában. Elsőként azonosított bőr és hüvely nyálkahártya hámsejtjein baktériumok felismerésére szolgáló Toll-like receptorokat, leírta a természetes immunitásban betöltött szerepüket. Megállapította, hogy a bőrben a P. acnes filotípus specifikus módon fokozza a gyulladástkeltő citokinek képződését, és hozzájárul az akneban látott gyulladás kialakulásához. Hámsejtekben az UV sugárzás sejtszintű hatásában fontos szerepet betöltő fehérjét (COP1) azonosított. Kutatócsoportja fejlesztette ki bőrbetegségek kezelésére a xenon-klorid excimer lézerkezelést. Elsőként alkalmazott xenon-klorid excimer lézerkezelést pikkelysömörben, festékhiány-betegségben és atopiás dermatitisben. Új fényterápiás kezelési eljárást dolgozott ki a szénanátha kezelésére. Az excimer lézerkezelést ma már a klinikai gyakorlatban rendszeresen alkalmazzák, tankönyvek és szakmai irányelvek hivatkozzák. A fényterápia, biotechnológia, valamint molekuláris biológiai területeken 23 szabadalma van. Témavezetésével 15-en szereztek PhD-fokozatot, és munkatársai közül ketten nyerték el az MTA doktora címet. Eredeti nemzetközi közleményeinek száma 192, hivatkozások száma 5872, H-index 38. Szerkesztőbizottsági tagja 5 nemzetközi folyóiratnak. Jelentősebb díjai: Akadémiai Ifjúsági Díj, Ottó Braun-Falco Díj, Kaposi-díj, Batthyány-Strattman László-díj, Akadémiai Díj, Német Dermatofarmakológiai Innovációs Díj.

Ajánlók: Dobozy Attila, Dóczi Tamás,

Kovács László, Ligeti Erzsébet, Papp Gyula,

Spät András, Vécsei László

 

 

Komoly Sámuel

Budapesten született 1952-ben, 1997-óta az MTA doktora. 2004-óta a PTE Neurológiai Klinikájának igazgatója.

Nagy tudású, modern szemléletű neurológus. Másodszor kerül előterjesztésre MTA levelező tagságra. Kiemelkedő klinikai és tudományos kutatói munkássága alapján hazai és nemzetközi szaktekintélynek számít két olyan súlyos neurológiai betegség vizsgálatában és gyógyításában, melyek közel 3 millió (sclerosis multiplex), illetve több mint 600 000 (myasthenia gravis) embert érintenek a Földön. 168 tudományos közleményben (közöttük olyan nemzetközileg elismert folyóiratokban, mint a Brain (2000, 2010), Eur J Neurology (2006, 2009), Ann Neurol 1994, P Natl Acad Sci USA, 1992) ismertetett eredményei komoly nemzetközi visszhangot váltottak ki. Ezt igazolja tagsága többek között a nemzetközi és az Európai Sclerosis Multiplex Társaságok Tanácsában, EFNS Councilban, továbbá nemzetközi klinikai vizsgálatokat irányító bizottsági tagságai (Lancet 2008, 2009; Mult Scler 2010). Magyarországon vezetésével alakult meg 1996-ban a Sclerosis Multiplex Központ és lett 1997-től Neuroimmunológiai Nemzeti Központ. 2000 és 2015 között négy magyar társaság elnöke volt. 2009 és 2013 között a pécsi Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola vezetője, 2013-től a Klinikai Idegtudományi Doktori Iskola alapító vezetője. Sikeres utánpótlás-nevelő: az elmúlt 5 év során klinikáján ketten nyerték el az MTA doktora címet, két tanítványa külföldön professzor, négy tanítványa lett osztályvezető főorvos. A neurológia oktatásában kiemelkedő szerepet visz a tankönyvként is használt kézikönyve, melynek ez évben jelent meg a 3. kiadása.

Ajánlók: Dóczi Tamás Péter, Halász Béla,

Hunyady László, Jobst Kázmér, Makara B. Gábor, Palkovits Miklós, Petrányi Győző

 

 

Poór Gyula

1952-ben született Budapesten. 2000 óta az MTA doktora. Szűkebb szakterülete a molekuláris reumatológia, az osteológia és a környezet-egészségügy. A Semmelweis Egyetemen a reumatológia egyetemi tanára, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Az ESZK Reumatológia Tagozat és az MTA Környezet és Egészség Bizottság elnöke, az ETT elnökségi tagja.

Úttörő munkásságot végzett a köszvényes vesekárosodás korai diagnosztikája és a tartós ólomexpozíció köszvényt előidéző hatására területén. A Mayo Klinikán végzett kutatásai során az elsők között igazolta férfiakban az osteoporotikus combnyaktáji törések hajlamosító tényezőit és a magas halálozási arány okait. Európai összehasonlításban elsőként írta le az osteoporosis és a csigolyafracturák magas hazai előfordulását, és kidolgozta a Nemzeti Osteoporosis Programot. Hirsch-indexe: 34. Az általa létrehozott Molekuláris Genetikai Kutatócsoport eredeti megfigyeléseket tett a toll-like receptorok és a seronegatív spondylitisek kapcsolatáról, az interferon jelátviteli útvonal up-regulációjáról Paget-kórban, valamint a juvenilis idiopathiás arthritis genetikai asszociációjáról. Kutatási eredményei elősegítették a felnőtt- és gyermekkori ízületi gyulladások kezelésében a ma leghatékonyabb biológiai terápia gyakorlatának kialakítását, és a hazai arthritis centrumhálózat megteremtését. A European Vertebral Osteoporosis Study egyik vezetője, és a WHO osteoporosis elleni világprogramjának titkára volt, továbbá a WHO ezirányú szakmai ajánlásának szerzői között szerepel. Iskolateremtő tevékenységét a Semmelweis Egyetemen a reumatológia egyetemi tanáraként, a doktori iskola egyik programjának vezetőjeként és az ORFI főigazgatójaként végzi. Eredményeit az általa vezetett kutatási témák, az elnyert minősítések, valamint eredményes graduális és posztgraduális oktatómunkája is fémjelzik.

Ajánlók: Eckhardt Sándor, Halász Béla,

Hangody László, Karádi István, Lapis Károly, Magyar Kálmán, Mandl József, Nász István,

Oláh Edit, Papp Gyula, Petrányi Győző,

Spät András, Sótonyi Péter

 

 

Tímár József

Budapesten született 1952-ben. Az MTA doktora, patológus, rákkutató, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Patológiai Intézet igazgatója, az MTA–SE Molekuláris Onkológiai kutatócsoport vezetője.

Különböző kutatócsoportjaival 30 éve vizsgálja a daganatok áttétképződésének biológiai és molekuláris alapjait kísérleti rendszereken és emberi daganatokon. Igazolta, hogy a daganatok lokális terjedésében és áttétképzésében kulcsszerepet töltenek be a genetikailag megváltozott vagy illegitim módon kifejeződő matrix receptorok (αIIb3, syndecan-4 heparán szulfát proteoglikán, elasztin receptor, CD44) melyek áttétképződést gátló kezelések vagy új prognosztikus eljárások kulcsai lehetnek. Melanómában és fejnyaki rákokban korát megelőzve kimutatta, hogy a gazdaszervezet daganatellenes immunválaszát az intratumorális immunsejtek összetételével és funkcionális aktivitásával lehet jellemezni, amelynek megismerése ma a klinikai immunonkológia alapját képezi. Kutatásai eredményeként 13 PhD-ösztöndíjas szerzett fokozatot, emellett több onkológus doktorandusz témavezetője volt.

Ajánlók: Eckhardt Sándor, Lapis Károly,

Hangody László, Oláh Edit, Schaff Zsuzsa,

Sótonyi Péter, Tulassay Zsolt

 



KÜLSŐ TAGSÁGRA AJÁNLJA

 

Hajnóczky György

Budapesten született 1963-ban. Orvosdoktori diplomát 1987-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett. Munkahelye: Thomas Jefferson University (Philadelphia PA 19107, USA). Jelenlegi beosztása: Professor of Pathology, Anatomy & Cell Biology, Director of the MitoCare Center.

A mitokondrium szerepe a szervezet energiaellátásában évtizedek óta ismert. A mitokondriumnak további feladatai is vannak, és mára kiderült, hogy ezek károsodása egy sor betegséget okoz. Ebben a felfedezésben van szerepe Hajnóczky György munkásságának. A philadelphiai Thomas Jefferson Egyetem professzora, és vezeti a MitoCare mitokondrium kutatási és diagnosztikai központot. Laboratóriumában több mint 70 kutató dolgozott, köztük számos magyar posztdoktor, és 12 korábbi munkatársa már önálló kutatóprogramot indított. Amerikai tartózkodása közben folyamatos és eredményes munkakapcsolatot tartott és tart fenn számos hazai kutatóval, és rendszeresen előad hazai konferenciákon, szemináriumokon.

Ajánlók: Ádám Veronika, Kosztolányi György, Kovács László, Makara B. Gábor,

Muszbek László, Palkovits Miklós,

Papp Gyula, Spät András, Szolcsányi János

 



RISZTELETI TAGSÁGRA AJÁNLJA

 

Seri István

Szombathelyen született 1951. április 15-én. A Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, csecsemő-gyermekgyógyászati szakképesítést és PhD-fokozatot. 1984-től a Karolinska Intézetben dolgozott, harminc éve él az USA-ban. Szűkebb szakterülete a neonatológia.

A nemzetközi neonatológia meghatározó személyisége. Kitűnő egyetemeken dolgozott (Harvard Medical School, University of Pennsylvania, University of Southern California, Weill-Cornell Medical College). Tudományos munkássága a méhen belüli és a születés utáni adaptációt öleli fel, a koraszülöttek halálozásáért és szövődményeiért döntően felelős éretlen kardiovaszkuláris szabályozást kutatja. Eredményeit világszerte alkalmazzák, ezek alapján jelentősen javult az igen kis súlyú újszülöttek szövődménymentes túlélése. Munkásságát nemzetközi elismerések jelzik; 2001-ben a University of Pennsylvania díjat nevezett el róla. Tudományos és utánpótlás-nevelést célzó kapcsolatot ápol hazai egyetemekkel.

Ajánlók: Balla György, Kovács L. Gábor,

Tulassay Tivadar, Tulassay Zsolt

 

 

Vladimir I. Kanjuh

Ohridban (Macedónia) született 1929-ben. Apai nagyanyja magyar (Varga Róza). Tudományos címe/fokozata: PhD, Dr.Habil. A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (Serbian Academy of Science and Fine Arts [SASA]) tagja. Patológus, cytopatológus. Az Újvidéki egyetem tiszteletbeli professzora. Jelenlegi munkahelye: SASA. A cardiovascularis betegségek tudományos projekt vezetője. Szűkebb szakterülete: a cardiovascularis patológia.

Veleszületett szívbetegségek több formáját írta le elsőként munkatársaival angol nyelvű szaklapokban, egyike Kanjuh's anomaly néven vonult be a szakirodalomba. A szív-patológia más területeit is művelte: atherothrombotikus koszorúér-betegség, billentyű-beültetések szövődménye, szívtumorok. Munkássága jelentősen hozzájárult a cardio-vasculáris betegségekre vonatkozó ismeretek bővüléséhez. Jelzi ezt, hogy tíz legfontosabb cikkükre 1000 cikkben, 170 szakkönyvben hivatkoznak. Hazájában a patológia terén iskolateremtő. Az Újvidéki Egyetemen magyar orvosok képzésében is részt vett. Évtizedek óta szakmai kapcsolatban áll a budapesti és szegedi egyetemek Patológiai Intézetével.

Ajánlók: Lapis Károly, Nász István,

Palkovits Miklós, Schaff Zsuzsa