Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A februári szám tartalmából

Érdemes néha olyan kérdéseken is elgondolkodni, amelyek nélkülözik a napi aktualitást, sôt szinte örök polémia zajlik körülöttük. Ilyen a természetes jogok létezésének kérdése is. Ludassy Mária felkérésére hét neves filozófus, ill. jogfilozófiában jártas jogász fejti ki a véleményét arról, hogy szükséges-e az emberi jogok természetjogi megalapozása és egyáltalán az ,,emberi jogok'' kifejezés használata. A szerkesztôi elfogulatlanság által vezéreltetve a válaszok a szerzôk (Erdô Péter, Földesi Tamás, Halmai Gábor, Kardos Gábor, Kelemen János, Nagy Boldizsár, Vajda Mihály) vezetéknevének ábécé-sorrendjében olvashatók. A különbözô felfogások itt nem egymással vitáznak, és az egymástól eltérô egyes vélemények mellett a kifejtés stílusában érvényesülô markáns különbségek tovább színesítik e filozófiai cikkgyûjteményt.

A körkérdésre adott válaszokat követô két tanulmány egy-egy aktuális probléma kezelésének külföldi tapasztalatait mutatja be azzal a szándékkal, hogy elôsegítse a hazai viszonyokra való alkalmazást. Laky Teréz elôbb az Európai Unió foglalkoztatási helyzetét tekinti át, a hazai adottságokkal és lehetôségekkel foglalkozó folytatás egy késôbbi számban jelenik meg. Rézler Gyula az ipari munkaviszonyban fellépô érdekellentétek, munkaügyi viták megoldásának egy speciális módját, az arbitrálást mutatja be az Amerikai Egyesült Államokban szerzett tapasztalatai alapján.

Ezúttal a Magyar medicina rovat is Amerikában folyó kutatással foglalkozik. Ötvös László az 1993-ban ,,az év molekulájának'' választott p53 fehérjét, a génrendszer ôrzôangyalát mutatja be. A p53 által szabályozott mechanizmus révén leáll a sérült DNS-molekulák szaporodása, és az emberi rákos megbetegedések több mint felének esetében kimutatható, hogy nem mûködik a p53 által szabályozott folyamat.

Sôt, még két további cikknek is Amerika a kiindulópontja. A Kitekintésben Bencze Gyula mutatja be, hogy miként bizonyosodott be a tengerentúlon az emberi jelenlét kimutatására képes csodadetektor megbízhatatlansága. Eközben itthon a tévében még mindig elôfordul, hogy tudományos képtelenségen alapuló, egyszersmind tudományellenes dokumentumfilmmel traktálják a nézôket - amint az Jéki László jegyzetébôl kiderül.

Grüner György pedig az általa megindított, a fizika jövôjére vonatkozó vitára reagál Amerikából. A Jegyzet, a Viták - vélemények és a Kitekintés rovat azonban további érdekességekkel is szolgál. Hogy az olvasó mégse érezze magát teljesen Amerikában, érdemes fellapoznia a román tudomány legutóbbi évtizedérôl szóló áttekintést.

S hogy végleg visszatérjünk Magyarországra, a februári szám közli az MTA legutóbbi közgyûlésérôl szóló beszámolót, a nyelvi rovat a Magyar szókincstárral foglalkozik, sôt a három tudománytörténeti tanulmány mindegyike szintén magyar vonatkozású.

Karinthy Frigyes 1927-ben írt karcolatának közlésével a Fanyar Tudomány is a múltból merít ezúttal.

<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra

[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]