Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A májusi szám tartalmából

A már megszokott tematikus számok sorában a lap ezúttal - legalábbis a Magyar Tudomány hasábjain évtizedeken át - mellôzött tudományterülettel, a vallástudományi kutatásokkal foglalkozik. Már a valláskutatás fogalma is annyira kikerült a köztudatból, hogy e helyütt is érdemes leszögezni: a vallástudomány nem azonos a teológiával. Míg a teológia a hívô közösség hitvallása és bevallottan egyházi befolyás alatt áll, addig a vallástudományok értéksemlegesek, szigorúan tudományosak és a más kutatásoknál is megszokott szakmai normák szerint mûvelendôk.

Az összeállítás az újjászületô vallástudományok sokféleségének, a diszciplínák és a kutatási módszerek bemutatására vállalkozik. A hét tanulmány természetesen nem adhat teljes képet, de mindegyik alapvetô területet fed le. Weissmahr Béla a keresztény teológia tudomány jellegérôl értekezik. Horváth Pál a katolikus gondolkodás történetét vizsgálva megállapítja, hogy sikerült megfelelni a hit és a hagyomány, valamint a modern világ és a tudományos rendszerek által támasztott követelményeknek. Mohay Tamás a népi vallásosság tágabb és szûkebb értelmezését is diszkutálja, és megállapítja, hogy Magyarországon a népi vallásosság a modern korban mélyebben jelen van, mint a népmûvészet vagy az ünnepi népszokások. A cikkgyûjtemény vendégszerkesztôje, Tomka Miklós, tanulmányában azt igyekszik bemutatni, hogy mit képvisel az egyház és a vallás a mai Magyarországon. Kamarás István az új vallási mozgalmakat a jelenlegi válságra adott válaszként értelmezi. Cikkében ismerteti az új válasz-típusokat is (a világot elutasító, a világhoz alkalmazkodó, a világot erôsítô mozgalmak), és külön tárgyalja a New Age eszméjét is. A vallástudományok felsôoktatásban betöltött helyét - különös tekintettel a hazai helyzetre - Máté-Tóth András ismerteti. Balogh Margit konkrét példák és számadatok segítségével mutatja be az egyházi személyeknek az MTA életében a különbözô idôszakokban betöltött szerepét.

A vallástudományi összeállítást követôen Glatz Ferenc, az MTA elnöke ismerteti az akadémiai tudományos díjak új rendszerét. Az elnökségi határozaton alapuló áttekintés utolsó része tételesen felsorolja és leírja az MTA díjait és az Akadémiára bízott díjakat.

Az Eszmék-értékek rovatban közölt írás Kôrösi Valóságáról nem egyszerûen Sylvester András személyes hangú visszaemlékezése Kôrösi Józsefre, az 1997-ben elhunyt fôszerkesztôre, és a Valóság címû folyóiratra, hanem korrajz is, amibôl kiderül, hogy mitôl vált a Valóság a hatvanas-hetvenes évek legnépszerûbb folyóiratává.

A Könyvszemle ezúttal egyetlen témához (de több tudományághoz) kapcsolódó mûveket ismertet: a recenziók a kisebbségi kérdéshez kötôdô könyvekrôl szólnak.