Magyar Tudomány A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840

A szeptemberi szám tartalmából

A Magyar Tudomány szeptemberi száma a közgazdaság-tudomány aktuális kérdéseivel foglalkozó tanulmányokkal kezdôdik. Az életünket egyre jobban meghatározó globalizáció a gazdaságra is rányomja bélyegét. Csikós-Nagy Béla a közgazdaságtan alapkérdéseit elemzi. A szerzô megjelenôben levô könyvének tézisszerû összefoglalásában a közgazdaságtan négy alaphipotézisre épül: a gazdasági mozzanatra, a szûkösség leküzdésére, a nemzetgazdasági nézôpontra, valamint a vertikális és horizontális globalizációra. Kádár Béla a globalizációs kihívásokra adott, ill. adható gazdaságpolitikai válaszokat veszi sorra. Farkas Péter a második világháborút követô negyed század makrogazdaság-elméleteit elemzi. E tanulmány folytatása, mely a legutóbbi évtizedek napjainkig terjedô makrogazdaság-elméleteivel foglalkozik, a Magyar Tudomány egy késôbbi számában jelenik meg. Matolcsy György a gazdasági növekedéssel foglalkozó írásában kifejti, hogy a globális gazdaságban már nem a véges erôforrásokra épül a gazdasági növekedés, hanem az információra, a tudásra és a tehetségre, vagyis olyan erôforrásokra, amelyek használat közben megsokszorozódnak. A biztató jövôkép után a mai magyar valóságba zökkenünk vissza: Simai Mihály a rend és rendezetlenség közgazdasági értelmezéseit foglalja össze a cikkgyûjtemény záró írásában.

Ugyancsak közérdeklôdésre tarthat számot a Technológiapolitika rovat két tanulmánya: Lajtha György a hazai távközlési ipar helyzetét tekinti át. A távközlés már köztudottan nemcsak a telefont és a távírót jelenti, hanem a távoktatást, telekereskedelmet, multimédiát is, amelyek kialakulásával forradalmi átalakuláson ment át az információs technológia. Vajda György gazdagon szemléltetett, terjedelmes tanulmánya a hazai energiaigények prognózisával foglalkozik. Megállapítja, hogy az energetikai hatékonyságunk a fejlett országokénak csak fele-harmada, és a felzárkózás csak a gazdasági hatékonyság javulásával érhetô el.

A Kitekintés rövid ismertetôi közül kiemelésre kívánkozik a történelmi, kulturális és építészeti szempontból páratlan fontosságú Velence megmentésével foglalkozó terveket áttekintô írás (Vágás István).

A Kutatás és környezet rovatban két érdekes tanulmány kapott helyet: a legutóbbi négy évszázadot átfogó magyarországi éghajlattörténet (Rácz Lajos) és az antropogén tájalakítás jellegére és mértékére vonatkozó felmérés ismertetése (Karancsi Zoltán-Mucsi László).

A hónap kérdésére válaszoló Láng István akadémikus az elsô alkalommal megrendezett Tudomány Világkonferenciáját értékeli.

<-- Vissza a Magyar Tudomány honlapra
[Információk] [Tartalom] [Tartalmi kivonatok] [Akadémiai Kiadó]