E helyzet a DRV 40. oldalán az
OV-ből kihagyott 43–46. oldali (I. 9–I. 18) szövegtöredékkel,
amely-ben három vallási vonatkozású utalás van arra:
„…ha egy bizonyos ideig egyenes vonalú
mozgásba hozná őket az Alkotójuk” (OV, 44., I. 11.)
„Ezt elfogadva, tegyük fel, hogy Isten megterem-tette a Jupiter
bolygót…” (OV, 45., II. 3–4.)
„Nem állítottam, nem is merném azt állítani,
hogy a természet vagy Isten számára lehetetlen lenne…” (OV, 45.
II. 20–21)10
Ugyanilyen vallási utalás hiányzik a teljes kísérő
szövegrésszel együtt a DRV 107. oldaláról (OV, 146–150., I. 4. – I.
22.), ahol az volt kiküszöbölendő, hogy Salviati és Simplicio többször
is utalást tesz a Legfőbb Mozgatóra. Számos ilyen eset van még, de nem
szaporítom ezek számát. Azáltal, hogy el akarták
titkolni Galilei vallásos hitét, a román szerkesztők károsították a
nagy itáliai tudós kulturális és tudományos befogadását is.
Még ha nem is román változathoz hasonló, nyílt
vallásellenes indíttatásból, de hasonló következményekkel, a
Dialogo magyar változata is megfosztotta az eredeti művet számos
fontos vonásától. A részletes elemzés nyilván a nagy firenzei tudós
magyar kutatóira vár; itt csupán néhány megfontolást tettem.11
A 2009. év a Dialogo első magyar változata
megjelenésének 50. évfordulója. Jelen cikk szerzője pedig meg van
győződve arról, hogy itt az ideje e fontos könyv egy új, teljes magyar
nyelvű kiadásának az új olvasó generáció számára. A fent kifejtettek
miatt a román változat helyreállítása is kívánatos. A 2010. év pedig
újra az érdeklődés fényébe állítja majd Galileit, mert ez az év lesz
az asztronómiában új korszakot nyitó és a világképünket megváltoztató
Sidereus Nuncius megjelenésének négyszázadik évfordulója.
Kulcsszavak: Galilei, Párbeszédek, Dialogo, M. Zemplén Jolán
fordítása
IRODALOM
Bălan, Stefan (1966): És mégis mozog…:
Galileo Galilei életéről és munkásságáról. Tudományos, Bukarest
Favaro, Antonio – Barbera, Giunti (a cura
di) (1890–1908): Le opere di Galileo Galilei. I–XX. Barbera, Firenze
Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: OV]
(1632): Dialogo sopra i due massimi sistemi del mondo, Tolemaico e
Coperni-cano. In: Favaro, Antonio – Barbera, Giunti (a cura di)
(1890–1908): Le opere di Galileo Galilei. vol. VII. Az ere-deti,
1632-es kiadás szkennelt változata
WEBCÍM >
Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DMV]
(1959): Párbeszé-dek a két legnagyobb világrendszerről, a
ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (vál., ford. és utószó: M.
Zemplén Jolán) Európa, Budapest
Galilei, Galileo [a hivatkozásokban DRV]
(1962): Dialogo despre cele două sisteme ale lumii, ptolemaic şi
copernican. (olaszból ford.: Romolo Ottone, vál. és előszó: Stefan
Bălan) Ed. Ştiinţifică, Bucarest
Galilei, Galileo [a hivatkozásokban: DBMV]
(1983): Párbeszé-dek a két legnagyobb világrendszerről, a
ptolemaiosziról és a kopernikusziról. (bevezetővel és jegyzetekkel
ellátta: Bréda Ferenc, ford.: M. Zemplén Jolán) Kriterion, Bukarest
Stratan, Gheorghe (1997): Galileu! O,
Galileu, Logos, Bucuresti
LÁBJEGYZETEK
1 Fehér Márta fordítása
<
2 Stefan Bălan (1913–1991)
a bukaresti Politechnikai Intézet mechanika professzora volt. Az
Előszó megjelenése idején tudományos és politikai pályája csúcsán
volt: a Román Tudományos Akadémia tagja, az Oktatási Minisztérium és
az RKP Központi Bizottságának küldötte. Ám mint a román társadalom
„értelmiségi rétegének” tagja, nem számított megbízhatónak, állandóan
bizonyítania kellett „hűségét a munkásosztályhoz” és éberségét az
„ideológiai harcban”.
<
3 Ezek közül néhányat
lelepleztem említett könyvemben (Stratan, 1997) A magyar olvasó
figyelmét pedig Stefan Bălan magyarra fordított (Bălan, 1966) könyvére
hívnám fel, amely a dühös vallásellenes (főként katolicizmus-ellenes)
propaganda kiáltó példája. Más, Galileivel foglalkozó könyvek is
megjelentek magyarul Bukarestben és Buda-pesten is. Ezekkel más
alkalommal foglalkozom majd.
<
4 Ez a becslés Bréda
Ferenctől, a DBMV szerkesztőjétől származik (DBMV, 240.) Az olasz
eredetiből kihagyott részeket tizenhat kivonat helyettesíti. A
leghosszabb kihagyott rész 80 oldalnyi. (Ezek a számok mindkét magyar
fordításra érvényesek.)
<
5 Mátrainé Zemplén Jolán
(1911–1975) az első fizikus professzorasszony és tanszékvezetőnő volt
a Budapesti Műszaki Egyetem Fizika tanszékén. Jó nevet szerzett a
magyarországi fizika történetéről szóló műveivel.
<
6 Lásd például a DBMV
159–161., illetve a DMV 104–105. oldalain található összefoglalást,
amely az eredeti olasz szöveg (OV) 217–298. oldalai helyett áll.
<
7 Galilei nagy csodálója
volt Ariostónak, és írt is a költeményéről.
<
8 Ennek egy megdöbbentő
példája a 118. oldalon található, ahol Sagredo megszólalását
egybemossák Simplicioéval, ami zavarbaejtő, mivel Salviati két
beszélgetőtársa vitában áll egymással és Sagredo Salviati pártján áll,
míg Simplicio Arisztotelészén. E tekintetben a DMV korrekt (lásd ebben
73.)
<
9 Bréda azt írja:
„válogatásunk.”
<
10 Ugyanebben az
elhagyott szövegrészben Salviati tesz egy helyeslő utalást
Arisztotelészre (arra, hogy „a természet nem kísérli meg a
lehetetlent”) és hosszan kitér Platónra, ami igen fontos Galilei két
antik filozófussal kapcsolatos álláspontjának megértéséhez.
<
11 Az érdeklődők számára
a jelen cikk szerzője felajánlja a magyar változatból hiányzó
szövegrészek listáját. A cenzúrázott román Dialogo-változat
részletes elemzése befejezés előtt áll.
<
|