Az International Union of Geological Sciences (IUGS), a Földtudományok Nemzetközi Uniója a világ legnagyobb nonprofit és nem kormányzathoz köthető szervezete, amelynek ötvennégy társult szakmai szervezete, nyolcvankilenc aktív és harminckét inaktív nemzeti tagja van. A Magyar Tudományos Akadémia a megalakulás kezdeteitől vállalta a tagsági díj folyósítását és így az aktív tag szerepét. A mai, költséghatékonyságot előtérbe helyező szemlélet alapján felvethető a kérdés, hogy vajon érdemes-e ezt a tagsági díjat fedezni, vajon mit kap az ország cserében. Első pillantásra érdemes áttekinteni az aktív és inaktív nemzeti tagok listáját (http://iugs.org/adheringmembers), hogy meggyőzzön bennünket a hovatartozás kérdéséről. A csupán diplomáciai kérdés mellett azonban a haszon kérdését – úgy érzem – adekvát módon válaszolta meg az IUGS által életre hívott International Year of Planet Earth rendezvénysorozat. Ez egyrészt természetesen nemzetközi konferenciák és az IUGS berkein belüli események láncolata volt, másrészt viszont lendületet adott a nemzeti bizottságok nagyobb aktivitásának és a helyi rendezvények megszervezésének. Ez utóbbira szolgáltat jó példát az utóbbi években a Magyar Természettudományi Múzeumban megtartott rendezvénysorozat, ahol a földtudomány hazai intézeteinek kutatóival találkozhatott a több ezer látogató. Ennek a sorozatnak volt méltó folytatása a 2011-es Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódó Földtudományos Forgatag és az IUGS ötvenéves évfordulóját megünneplő előadóülés, amelyre a Miskolci Egyetemen került sor. A rendezvény célja az volt, hogy a földtudomány aktuális kérdéseit, eredményeit és jelentőségét megismertesse a látogatókkal és az internetes híradások olvasóközönségével.

Ez a cikkgyűjtemény ennek az eseménynek mintegy a folytatása, amelyben szeretnénk a tudományos élet közreműködőivel is megismertetni az IUGS munkáját, illetve néhány kiemelt jelentőségű terület eredményeit. Brezsnyánszky Károly, az IUGS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke foglalja össze az IUGS tevékenységének főbb pontjait, valamint az ezekhez kapcsolódó magyar részvétel jellemzőit és eredményeit. Bárdossy György és Fodor János a kockázatelemzés módszereinek környezeti és földtudományi alkalmazásait mutatják be. Az utóbbi

évek hazai és külföldi katasztrófáinak ismeretében nem kérdéses, hogy a kockázatelemzés mind szélesebb körben való alkalmazása elsőrendű fontosságú az emberi környezet minőségének megőrzése és a társadalom védelme szempontjából. Gondoljunk csak az ajkai vörösiszap kiömlésének katasztrofális következményeire, ami feltehetően megelőzhető lett volna a geológiai és műszaki adottságokból adódó kockázati tényezők helyes feltárásával és a megelőzésben való felhasználásával. Kevesebb emberi áldozatot követelt ugyan, de igen jelentős környezetkárosodást okozott az aranybányászathoz köthető cianidszennyezés, amelynek geológiai, bányászati és technológiai hátterét világítja meg Földessy János és Bőhm József publikációja. Bár a ritkaföldfémek az átlagember számára a kémia kevéssé ismert és némi tartózkodással figyelt világába tartoznak, az utóbbi hónapok világkereskedelmi hírei a figyelem középpontjába hozták ezen elemeket. A kínai export csökkentését követően hirtelen érdekessé váló fémekről kiderült, hogy mennyi, az életünket befolyásoló, sőt esetenként meghatározó elektronikai készülékben alapvető összetevő egy-egy ritkaföldfém. Dobosi Gábor és Török Kálmán a ritkaföldfémek általános jellemzésén és felhasználási körük leírásán túl a ritkaföldfém-előfordulások geológiai leírását is nyújtják a tanulmányban. Végezetül, mint mindenhol, így hazánkban is az egyik legfontosabb természeti kincs, az ivóvíz kérdését, illetve a biztonságos vízellátás és -felhasználás hidrogeológiai vonatkozásait mutatja be dolgozatában Szűcs Péter.

A jelen számban bemutatott területek csupán kis szeleteit ragadják meg a földtudományi kutatás legidőszerűbb kérdéseinek, de reményeink szerint rávilágítanak a tudományterület jelentőségére. Bízom abban, hogy a cikkek felkeltik az olvasók érdeklődését a földtudomány egésze iránt, és ennek egyik eredményeképpen az érdeklődőket a későbbiekben vendégül láthatjuk az IUGS kezdeményezésére elindított hazai rendezvényeken.
 

Kulcsszavak: IUGS, földtudomány, jubileum, Földtudományos Forgatag, Magyar Tudomány Ünnepe