Az NJSzT
Az 1968-ban alapított Neumann János Számítógép-tudományi Társaság
(NJSzT) a hazai informatikai élet máig meghatározó közhasznú
egyesülete. Több évtizedes múltja predesztinálja arra, hogy a múlt
értékeit őrizve, a jelenhez alkalmazkodva, és az információs
társadalom jövőjét alakítva a „3I”: az infrastruktúra, az igény és az
ismeret alkotta hármas egység jegyében végezze munkáját. A tudományos
munka mellett gondot fordít világszínvonalú informatikatörténeti
gyűjtemény létrehozására (Szeged, Agóra Pólus), az informatikai
írástudás társadalmi méretű elterjesztésére (Európai
Számítógép-használói Jogosítvány, ECDL-program), és az informatika
szakma utánpótlásának támogatására, a tehetséggondozásra.
Tehetséggondozás
Az NJSzT, illetve annak 1999-ben alakult Tehetséggondozási szakmai
közössége 1985 óta (az első Nemes Tihamér Országos Középiskolai
Számítástechnikai Tanulmányi Verseny megrendezése óta) továbbra is
minden évben megszervezi a már hagyományos országos informatikai
diákversenyeket: a Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi
Versenyt, a Nemes Tihamér Országos Középiskolai Számítástechnikai
Tanulmányi Versenyt és a Nemes Tihamér Országos Középiskolai
Alkalmazói Tanulmányi Versenyt. Részt vesz továbbá az Informatikai
Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny lebonyolításában, működteti
az országos tehetséggondozási szakkörrendszert, és hagyományaihoz hűen
végzi a legtehetségesebb diákok felkészítését a nemzetközi és
közép-európai informatikai diákolimpiákra. A soron következő
Közép-európai Informatikai Diákolimpia (CEOI) házigazdája 2012-ben a
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. (Tata, 2012. július
6–13.) A 2012. évi Nemzetközi Informatikai Diákolimpia (IOI) helyszíne
pedig Milánó (Olaszország).
A Neumann János Tehetséggondozó Program keretében
tartott kétéves regionális (megyei vagy városi, városkörnyéki)
szakköröket a Regionális Tehetséggondozó Centrumok (RTC) szakértő
tanárai tartják, mellettük segítséget nyújtanak, illetve folyamatos
minőségbiztosítási feladatot vállalnak az NJSzT Tehetséggondozási
szakmai közösségének tagjai. Ezek az RTC-k egy vagy több
középiskolához tartozhatnak. Az országos szakkört Budapesten, az
ELTE-n tartják.
A Neumann János Tehetséggondozó Program
A 80-as évek második felében az iskolaszámítógép-program, a
mikroszámítógépes klubok és más rendezvények hatására az iskolákban
(is) pezsgő volt a számítástechnikai élet. A 90-es évek elején az
internet megjelenése, majd a Sulinet program váltott ki hasonló
érdeklődést és aktivitást. Az informatika megszokottá válásával az
érdeklődés csökkenni látszik, miközben ma már a társadalom szinte
minden rétegének szüksége van informatikai ismeretekre, a jól képzett,
sokoldalú informatikusok iránti igény pedig dinamikusan nő.
A 90-es évek közepéig a magyar diákok kiemelkedő
sikerrel szerepeltek a nemzetközi informatikai diákolimpiákon, azóta
csökkent az eredményességük. Ennek számos oka lehet, többek között
• az iskolákban nőtt a számítógépi programok
használatát előtérbe helyező oktatás aránya a problémamegoldás,
algoritmizálás kárára,
• a középiskolákban a szakkörvezetésért a tanárokat
nem honorálják, ezért a diákoknak kevesebb lehetőségük van (a tanári
segítség mellett folyó) önfejlesztő, önképzőköri munkára,
• nincsenek országos és alig vannak regionális
informatikai önképzőkörök, tehetséggondozó tanfolyamok, ahol a
tehetséges diákok rendszeresen találkozhatnának,
• nem megfelelő a diákolimpiákon részt vevő diákok
felkészítése: kevés rá az idő, kevesen tartják a felkészítőt, a
felkészítés idejére a résztvevők nem vonulnak el, nem mentesülnek napi
feladataik alól stb.,
• a világ számos országában (a Nemzetközi
Informatikai Diákolimpián 2000-ben már hetven ország diákjai vettek
részt!) vannak tehetséggondozó szakkörök, felkészítő táborok,
többfordulós válogatóversenyek stb.
Ezzel párhuzamosan az egyetemeken, főiskolákon
érezhetővé vált, hogy csökkennek a felvételi ponthatárok, csökken a
felvételizők tudása; és ami a legfontosabb: a végzés után várható
magas fizetés sem tette annyira népszerűvé az informatikai szakokat,
mint az várható lenne. Ez arra utal, hogy a középiskola lényegében
elvesztette az informatikai szakmákra irányuló motiváló szerepét, ami
néhány éven belül igen hátrányosan érintheti a magyar
szoftverfejlesztő cégeket.
A magyar diákok diákolimpiai sikere nem öncél, a
tehetséggondozás nemcsak a legtehetségesebbeknek szól: a magyarországi
informatika, a természettudományos és általában a közoktatás jó
hírének egyik fontos eleme a sikeres diákolimpiai szereplés, amely a
hazai átlagot is felfelé húzza, mert a többség számára kihívást
jelent, a tehetséggondozás pedig példát ad, irányt mutat.
Formai megvalósítások
A tehetséggondozás négy pillére:
• regionális tehetséggondozó foglalkozások
szervezése (az ország harminc városában, két éven keresztül, évente
hat-nyolc alkalommal a régió legtehetségesebb 9–11. osztályosai
számára),
• országos tehetséggondozó foglalkozások szervezése
(az ország két-három városában, évente hat alkalommal a
legtehetségesebb 11–12. osztályosok, illetve az olimpiai
válogatóverseny résztvevői számára),
• diákolimpiai válogatóversenyek és felkészítő
táborok szervezése (válogatóverseny és a felkészítés összekötése),
• diákolimpiai válogatóversenyek és felkészítő
táborok szervezése (más tantárgyakhoz hasonlóan e kettő összekötése,
kétszer egyhetes felkészítéssel).
Tananyag
Az NJSzT Tehetséggondozási Szakosztálya kidolgozta a szakkörök
tematikáját, amelynek alapján az összes Regionális Tehetséggondozó
Centrumban egységes képzési rendszer alapján folyik az oktatás. A
szakköri foglalkozások négy-öt tanóra hosszúak, a témától és a csoport
haladási sebességétől függően. A résztvevők minden alkalommal egy 8–12
oldalas könyvecskét kapnak az adott foglalkozás témájáról. A könyveket
a Tehetséggondozási Szakosztály tagjai írják, sokszorosításuk és a
helyszínre juttatásuk az NJSzT feladata.
Országos Tehetséggondozó Centrumok
Feladatuk az országos szakkör lebonyolítása. Az országos szakkör
résztvevőit a Regionális Tehetséggondozó Centrumok, valamint az NJSzT
Tehetséggondozási Szakosztályának vezetői választják ki. Tananyaga a
regionális szakkörök anyagára épít, közelít a nemzetközi versenyeken
előforduló feladattípusokhoz. A szakköröknek a képzésben részt vevő
egyetemek biztosítanak helyet. A résztvevők száma hatvan-nyolcvan fő,
ami körülbelül megegyezik az Informatika OKTV országos döntőjében
részt vevők számával.
Egyéb országos és nemzetközi versenyek
A szakmai közösség az NJSzT anyagi támogatásával segíti egyéb,
informatikához kapcsolódó versenyek (pl. a Szekszárdi Neumann János
Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny) megrendezését is,
illetve támogatja nemzetközi versenyeken magyar versenyzők
részvételét. Ez utóbbinak jó példája a First Lego League robotépítési
és programozási verseny, amelynek 2011. évi hazai döntőjéről első
helyezettként a csongrádi Batsányi János Gimnázium LegoRockers csapata
jutott tovább a Gdanskban megrendezett nemzetközi döntőbe. A csapatot
az NJSzT Robotika szakmai közössége készítette fel a versenyre,
részvételük a döntőn szintén az NJSzT támogatásával történt.
Egyéb támogatási formák
A legjobb dolgozatok jutalmazásával az NJSzT továbbra is támogatja a
tudományos diákköri tevékenységet a felsőoktatási intézményekben;
társszervezőként és támogatóként szerepet vállal diplomaterv-,
szakdolgozat- és disszertáció-pályázatok kiírásában, országos szakmai
versenyek – többek között a már hagyományosnak tekinthető 24 órás
programozói verseny és a regionális ACM-verseny – szervezésében és
értékelésében.
Szakmai közösségeink és a fiatalok
Az NJSzT alkotó szakmai közösségei is egyre inkább építenek a fiatal
szakemberek érdemi szakmai hozzájárulására. Különös tekintettel arra,
hogy e közösségek legtöbbjének szakterülete a fiatalabb generációk
jelenét és jövőjét meghatározó téma, fontos, hogy az érintettek maguk
is részt vegyenek jövőjük formálásában. Az NJSzT különösen a következő
területeken várja fiatalok bekapcsolódását is:
e-Learning szakmai közösség
Az e-Learning módszerek és tananyagok az információs társadalom
lehetőségeiből és igényeiből fakadnak. Mivel az eredmények csupán
néhány éves – esetleg egy évtizedes – múltra tekintenek vissza,
természetes, hogy a téma legjobb hozzáértői között ott lehetnek azok
is, akik már az „információs társadalom gyermekeiként” kerültek ki az
iskolából.
A szakmai közösség kiváló lehetőséget nyújt a
témában való elmerülésre, új kezdeményezések felkarolására, olyan
rendezvényeken való részvételre (illetve azok szervezésére), amelyek
célja az e-Learning magyarországi népszerűsítése, az e-Learning
technikák, szabványok, alkalmazások és módszertani megoldások széles
körű ismertetése. A közösség szakmai tanácsadással, illetve külső
konzulensek biztosításával támogatja az e-Learninggel foglalkozó
diplomamunkák és PhD-dolgozatok megírását és publikálását.
Ergonómiai tervezés mindenkinek
(HCI&DfA) szakmai közösség
A szakmai közösség az informatikának olyan területével foglalkozik,
amely szintén nagyon „friss”: Magyarországon az elmúlt (két)
évtizedben a Human Computer Interaction, valamint a Design for All
megtalálta a maga szerepét az informatikai és műszaki tudományokban, a
gazdaságban, az oktatásban, a felhasználóbarát termékek és
szolgáltatások fejlesztésében és még számos egyéb multidiszciplináris
területen.
Az alapítást kezdeményezők úgy látták, hogy
Magyarországon az NJSzT keretein belül a területnek megfelelő
szakmai-szervezeti fórumot kell teremteni, hogy folyamatos és állandó
lehetőség legyen a kitűzött tudományos és társadalmi célok
megvalósítására. A közösséghez való csatlakozással a fiatalok számára
lehetőség nyílik a HCI&DfA eszközeinek, fejlesztési és felhasználási
módszereinek megismerésére és megismertetésére, az ezekkel kapcsolatos
technikai, pedagógiai, pszichológiai, szoftver-ergonómiai és
szociológiai kérdések megvitatására, hazai és külföldi tapasztalatok,
eredmények bemutatására és megismerésére. A szakmai közösség szeretné
segíteni többek között a HCI&DfA oktatási területeken történő
alkalmazását, az EDeAN-hálózatban való magyar részvételt és az IKT
használatának akadálymentesítését is.
Fogyatékkal élőket támogató szakmai közösség
A szakmai közösség célja, hogy fórumot teremtsen a fogyatékkal élők
(érzékszervi, testi, értelmi fogyatékosok, beszédgondokkal küszködők)
számára az informatika megismerésére, az egyes fogyatékossági ágazatok
informatikai szakembereinek továbbképzésére, és megteremtse azokat az
eszközöket, amelyekkel megkönnyíthető integrálódásuk az információs
társadalomba.
Az együttműködés lehetőségeit a speciális kiegészítő eszközök, az
alkalmazott szoftverek bemutatásával, konzultációk, előadások,
intézménylátogatások szervezésével valósítja meg. Ezen a területen
kiemelten nagy szükség van a fiatal újító és elkötelezett informatikus
szakemberek aktív közreműködésére.
Gazdaságinformatikai Kutatási
és Oktatási Fórum (GIKOF)
A Gazdaságinformatikai Kutatási és Oktatási Fórum küldetése egyfelől,
hogy segítse a gazdaságinformatikus egyetemi szakokat (BSc, MSc
szintek, doktoranduszképzés) oktató intézmények szakmai
együttműködését; és segítse a tematikák egységesítésének és az
együttoktathatóság feltételeinek megteremtését is; másfelől pedig
támogassa a gazdaságinformatikus-képzéssel, az üzleti alkalmazások
fejlesztésével és a kutatásokkal kapcsolatos eredményekről beszámoló
szakcikkek publikálását. Évről évre megrendezendő konferenciáin
lehetőséget biztosít fiatal diplomások, illetve egyetemi/főiskolai
hallgatók eredményeinek közzétételére is.
Informatikai Kutatást és Oktatást
Népszerűsítő Kör (IKON)
A szakosztály 2003-ban alakult, a korábban az ELTE-n működő IKON
elsősorban informatikatanárokból álló hallgatói közösségből. Fő célja
az informatikatanár szakos hallgatók szakmai munkájának segítése. A
kör szándéka szerint lehetőséget kíván teremteni iskolákban szakkörök
tartására, segíteni a hallgatóknak eljutni a szakmai konferenciákra,
ahol előadóként és résztvevőként megismerkedhetnek ennek a gyorsan
fejlődő tudományterületnek az újdonságaival. A szakosztály az ELTE-n
kívül a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem hallgatóit és
oktatóit is bevonja a munkába.
|
|
Informatikatörténeti Fórum (ITF)
Az ITF célja az informatika történetével kapcsolatosan különböző
helyeken és célokkal folyó kutatási, emlékmegőrzési és bemutatási
tevékenységek segítése, találkozási lehetőségek és vitafórum
biztosítása, népszerűsítése. A közösség kiváló fórumot teremt az
idősebb és a fiatalabb generációk együttműködéshez: a múlt értékeinek
a jelenbe-jövőbe történő áthagyományozásához.
Junior Tagozat
Az NJSzT Junior tagozatának célja kifejezetten az ifjabb korosztály
bevonása a szakmai közéletbe, számukra együttműködési lehetőségek
biztosítása tapasztalatcserére építő rendezvények segítségével. A
közösség együttműködik a Magyar Villamosmérnök- és
Informatikus-hallgatók Egyesületével (MAVE), és támogatja az évtizedes
hagyományra visszatekintő BME Nemzetközi 24 órás Programozóversenyt
is.
Szintén a MAVE-val együttműködve aktívan részt vesz informatikus
hallgatókat célzó, naprakész, gyakorlati tudást átadó tanfolyamok
szervezésében. Ezen szakmai tanfolyamok keretében a hallgatók olyan
tudásra tehetnek szert, mely a hazai felsőoktatás keretein belül
egyelőre egyáltalán nem, vagy csak korlátozott mértékben elérhetőek.
Képfeldolgozók és Alakfelismerők
Szakosztálya (KÉPAF)
A szakmai közösség alapvetően a digitalizált képek számítógépes
feldolgozásával és felismerésével kapcsolatos tudományos kutatások,
fejlesztések és új számítógépes termékek számára biztosít szakmai
fórumot.
Az NJSzT-n keresztül kapcsolódik nemzetközi társszervezetekhez, köztük
az International Association Pattern Recognition (IAPR) szervezethez.
A KÉPAF kétévente országos konferenciát szervez. Saját alapítású
elismeréssel, a Kuba Attila-díjjal ismeri el a tehetséges fiatal
kutatók eredményeit.
Közoktatási Szakosztály
A szakmai közösség az informatika és egyéb tantárgyakat tanító tanárok
számára hivatott fórumot biztosítani az informatika oktatási
kérdéseiben való együttműködéshez, az IKT tantárgyi és azon túlmutató
lehetőségeivel való megismertetésük és segítésük révén. Játékos
vetélkedőket, versenyeket, összejöveteleket és fórumokat szervez,
amelyek az ismerkedés mellett az aktivitást is elősegítik.
Közreműködik hazai és nemzetközi szakmai szervezetek munkájában.
Évek óta szerkeszti a Ponticulus Hungaricus webfolyóiratot
(http://www.ponticulus.hu), portált üzemeltet
(http://njszt-kozokt.inf.elte.hu), és évente megújuló
versenykínálattal igyekszik az innovatív IKT-eszközökkel megismertetni
a közoktatást. Nemzetközi szinten, szorosan együttműködik az IFIP
Oktatási Bizottságával (http://www.ifip-tc3.net). A közösség minden,
az oktatás iránt elkötelezett tanárt, oktatási szakembert vár soraiba.
Logo szakmai közösség
A szakosztály célja, hogy támogassa a képességek, készségek
fejlesztésére alkalmas programok, taneszközök elterjesztését és
használatát a közoktatásban. A Logo programnyelv a kognitív és
szociális képességek fejlesztésének egyik fontos eszköze, ezért az
oktatás tervezésekor kiemelt prioritást érdemel az oktatás minőségének
fejlesztése és a problémamegoldás eszközeként használható
programnyelvek elterjesztése érdekében. Az informatika-oktatás
prioritásaihoz és az aktuális fejlesztésekhez illeszkedő módon a
szakmai közösség tagjai rendszeresen vállalnak előadásokat,
módszertani bemutatókat, pedagógus-továbbképzéseket. A témával
kapcsolatos tapasztalatokat, eredményeket hazai folyóiratokban,
könyvekben publikálják.
Mesterséges Intelligencia Szakosztály (MI)
A szakmai közösség célja a mesterséges intelligencia (MI) területén
működő hazai kutatók, fejlesztők, alkalmazók és oktatók
tevékenységének összefogása, a tagok nemzetközi tudományos közéletben
való részvételének támogatása. Rendszeres szemináriumai fórumot
biztosítanak a mesterséges intelligencia különféle területeit művelő
hazai szakemberek számára mind a saját eredmények bemutatására, mind
pedig a mesterséges intelligencia jellegzetes módszereinek, a hazai és
a nemzetközi eredményeknek a megismertetésére. A szakosztály az
NJSzT-n keresztül kapcsolódik a nemzetközi társszervezetekhez, köztük
az európai MI-közösséget képviselő European Coordinating Committee for
Artificial Intelligence (ECCAI) szervezethez. A szakmai közösség
nyitva áll minden olyan fiatal szakember és/vagy érdeklődő számára is,
aki a mesterséges intelligencia témakörében tevékenykedik.
MicroWorlds Logo Szakosztály
A szakmai közösség célja a pedagógia, ezen belül a Logo-pedagógia
fejlesztése és terjesztése, a MicroWorlds Logo és más hasonló
szellemiségű programok eljuttatása az iskolákhoz, az ezekhez
kapcsolódó segédanyagok elkészítése és az oktatásban való terjesztése.
Tapasztalatairól évente konferenciát szervez (HungaroLogo
konferencia).
MultiMédia az Oktatásban (MMO)
A kifejezetten a fiatalabb generációhoz köthető tudományterületet
képviselő szakmai közösség olyan új tagok jelentkezését várja, akik a
multimédia eszközeit, fejlesztési és felhasználási módszereit
szeretnék megismerni, vagy ezen a területen szeretnék tudásukat
kamatoztatni. A közösség rendezvényein lehetőség nyílik az ezekkel
kapcsolatos pedagógiai, pszichológiai és módszertani kérdések
megvitatására, hazai és külföldi tapasztalatok, eredmények
bemutatására és megismerésére is.
Az NJSzT-MMO hivatalos kétnyelvű elektronikus
szakmai folyóirata a Journal of Applied Multimedia (JAMPAPER –
www.jampaper.eu). A szakosztály által adományozott elismerések:
Multimédia az oktatásban gyűrű – tananyag-díj, képzés-díj és
életmű-díj valamint a Multimédia az oktatásban örökös tag elnevezésű
díjak.
Orvosbiológiai Szakosztály
A fiatal szakemberek mind nagyobb számban való csatlakozására számító
szakmai közösség célja, hogy fórumot biztosítson a számítástechnika
orvosi és biológiai alkalmazásaival foglalkozó szakembereknek,
tájékoztatást nyújtson a hazai kutatási, fejlesztési és alkalmazási
projektekről.
Aktuális tématerületek:
• az intelligens otthoni monitorozás és terápia
metodikai kérdései,
• bioelektromos képalkotók a szív-, és
agyvizsgálatokban,
• a neurológiai modellezések matematikai alapjai,
• elektronikus páciensrekordok használata az
egészségügyben.
Robotika szakosztály
A Robotika szakmai közösség legfőbb feladata, hogy összefogja a
robotika iránt érdeklődőket. A szakosztály törekszik a robotika és a
társterületek közötti együttműködés megvalósítására, a hatékony,
eredményes jelenlétre a hazai és nemzetközi szakmai közéletben.
Célja továbbá a robotikához kapcsolódó témakörök
népszerűsítése, a diákok, kutatók, és a szakemberek bevonása a szakmai
közéletbe. Rendszeresen szerveznek országos és nemzetközi robotika
témájú versenyeket, diákok számára is.
Információforrás
Az NJSzT interaktív honlapjával naprakész információt nyújt a
diákoknak a társaság életéről, az informatika világáról, az aktuális
(tovább)képzési lehetőségekről és rendezvényekről. A diákoknak
lehetőséget ad arra is, hogy munkájukról, eredményeikről a társaság
honlapján (www.njszt.hu) heti rendszerességű elektronikus
hírlevelében, illetve nyomtatott hírlevelében, a Mi Újság-ban
számoljanak be. A diákok számára az NJSzT saját rendezvényein a
részvételt kedvezményessé, legtöbbször ingyenessé teszi.
Informatikai diákolimpiák
Az első Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát (International Olympiad
in Informatics – IOI) 1989-ben rendezték meg az UNESCO támogatásával.
Az első versenyen Szófiában tizenhárom ország, egy évvel később
Minszkben már huszonöt, 1992-ben Bonnban pedig negyvenhat ország vett
részt, négy-négytagú csapatokkal.
A gyorsan népszerűvé váló verseny láttán a román
delegáció 1993-ban felvetette, hogy meg kellene rendezni a
közép-európai országok hasonló versenyét, és 1994-re meg is hívta
Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország,
Szlovákia és Szlovénia csapatait.
A Közép-Európai Informatikai Diákolimpiát
(Central-European Olympiad in Informatics – CEOI) hivatalosan nyolc
közép-európai ország kezdeményezte 1994-ben a Nemzetközi Informatikai
Diákolimpián (IOI) szereplők közvetlen utánpótlásának
versenyeztetésére.
Az alapítók: Ausztria, Csehország, Horvátország,
Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia. Az elmúlt
évben az alapítók köréhez csatlakozott Németország, az alapítók közül
azonban kizárták Ausztriát és Szlovéniát. CEOI eddig a következő
országokban volt:
1994: Románia (Kolozsvár), 1995: Magyarország
(Szeged), 1996: Szlovákia (Pozsony), 1997: Lengyelország (Nowy Sacz),
1998: Horvátország (Zadar), 1999: Csehország (Brno), 2000: Románia
(Kolozsvár), 2001: Magyarország (Zalaegerszeg), 2002: Szlovákia
(Kassa), 2003: Németország (Münster), 2004: Lengyelország (Rzesow).
Az NJSzT rendezte meg 1996-ban Veszprémben
ötvennégy ország legtehetségesebb informatikus diákjainak éves
seregszemléjét, a VII. Nemzetközi Informatikai Diákolimpiát.
Házigazdája volt 2001-ben Zalaegerszegen a Közép-Európai Informatikai
Diákolimpiának, és a nemzetközi versenybizottságtól elnyerte a 2012-es
CEOI rendezési jogát is (Tata, 2012. július).
Logo OSZTV
A Nemes Tihamér Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyhez
csatlakozva a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSzT ) és
az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISzE), az
oktatásért felelős minisztérium támogatásával Logo programozási
versenyt hirdet 1998 óta minden évben négy korcsoportban, a 3.
osztálytól egészen a 10. osztályig.
Nemes Tihamér OKSZTV
Az NJSzT Tehetséggondozási szakmai közössége által szervezett és
felügyelt verseny elsődleges célja, hogy az általános és a
középiskolák tanulóinak lehetőséget adjon programozási ismereteik és
képességeik összehasonlítására. A versenybizottság nyílt, szívesen
látják mindazok észrevételeit és részvételét a versenyek céljának
meghatározásában, előkészítésében és megszervezésében, akik ezt
társadalmi munkában vállalják, s maguk semmilyen módon nem érdekeltek
a versenyben.
I. korcsoport: 5–8. osztályosok
II. korcsoport: 9–10. osztályosok (illetve a nyelvi
előkészítő osztályt végzett 9–11. osztályos tanulók)
III. korcsoport: a 11–13. osztályosok (egyenlő az
OKTV programozás kategóriájával)
Nemes Tihamér OKTV
A középiskolás korosztálynak már a nyolcvanas évek elején szerveztek
budapesti, megyei és majdnem országos programozói versenyeket az
NJSzT, a SZTAKI, az FPI, a KISZ KB és mások közreműködésével. Az
iskolaszámítógép-program és az egyre-másra alakuló mikroszámítógépes
klubok hatására 1985-ben végre megszületett az elhatározás, és ennek
eredményeként a Nemes Tihamér Verseny.
A 2003/2004-es tanév újdonsága volt, hogy a Nemes
Tihamér OKSzTV III. korcsoportjából hivatalos Informatika OKTV lett,
amely mind lebonyolításában, mind feladattípusaiban megegyezik a
korábbi III. korcsoportos versennyel.
Az Informatika OKTV kezdetektől fogva kétkategóriás
volt (programozás, illetve alkalmazás), a Nemes Tihamér Versenyen
belül pedig a 2005/2006-os tanévben indul el a 9–10. osztályosok
alkalmazói kategóriája.
•
Írásunkkal igyekeztünk átfogó képet nyújtani az NJSzT tehetséggondozó
programjáról, illetve mindazokról a szakterületekről, amelyekben az
NJSzT egyrészt a „nagy öregektől való tanulás” lehetőségét nyújtja,
másrészt újító energiát, kezdeményezőkészséget vár a fiataloktól. A
teljes szakmai paletta ennél persze sokkal színesebb, s a 2012. év
különösen nagy jelentőséggel bír: nemcsak informatikai olimpiát
szervezünk, hanem kezdeményezésünkre, közreműködésünkkel és jelentős
támogatásunkkal megnyílik egy világszínvonalú informatikatörténeti
kiállítás is, amely méltó emléket állít az informatika hőskorának,
egyben a legmodernebb technikának köszönhetően hidat is ver a „hősök”
és a cybergeneráció közé – az élethosszig való tanulás és a múlt
értékeinek őrzése jegyében.
Alföldi István
ügyvezető igazgató
(Neumann János Számítógép-tudományi Társaság)
istvan.alfoldi(kukac)njszt.hu
Szedlmayer Bea
programmenedzser
(Neumann János Számítógép-tudományi Társaság)
szedl.bea(kukac)njszt.hu
|
|