Érdemes nemzetközi kitekintéssel megvizsgálni, hogy az egyes államok miként nevezik magukat. Sokan és sokféleképpen értelmezték ugyanis az utóbbi időben azt, hogy a Magyar Köztársaság hivatalos elnevezése Magyarországra változott. Hangsúlyozandó azonban, hogy az államformánk, a köztársaság természetesen változatlan maradt.

Az ENSZ országnévjegyzéke (UNTERM, 2011) 194 országot sorol fel a szervezet hivatalos nyelvein. A listában minden országnak két hivatalos neve van: egy rövid (azaz országnév) és egy hosszú, más szóval teljes név (azaz államnév). Annak ellenére, hogy az ország és az állam szavak rokon értelműnek tekinthetők, az országnév és államnév szavaink megkülönböztetése esetenként nagyon lényeges (Gercsák, 2010). Politikai, földrajzi és térképészeti értelemben ez a két szó nem szinonima, hanem egy-egy sajátos tulajdonnévformát jelöl. Nyilvánvaló, és a napi tapasztalat is azt mutatja, hogy az államformára utaló szó megléte vagy elhagyása nem feltétlen tükrözi az ország valós politikai berendezkedését, illetve azt, hogy az adott ország mennyire tekinthető demokratikusnak. Ehhez elég csak két szemléletes példát összevetnünk: Dán Királyság és Bhutáni Királyság, vagy Osztrák Köztársaság és Szomáli Köztársaság.

Az országnév valamely államalakulat rövid, jellemzően egytagú és az államformára nem utaló megjelölése (Dánia, Irak, Mozambik, Venezuela), de vannak többtagúak is (Bosznia-Hercegovina, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Trinidad és Tobago). A hétköznapokban ezt a rövid nevet szoktuk használni. A névírásuk azonban nagyon változatos: több ország neve nemzetközileg ismert formában honosodott meg a magyar nyelvben (Burkina Faso, Costa Rica, Monaco, Zimbabwe), míg másokat fonetikusan írunk (Banglades, Fidzsi, Mexikó, Szingapúr), némelyeket pedig lefordítunk (Elefántcsontpart, Fehéroroszország, Zöld-foki-szigetek).

Az államnevet többnyire hivatalos megjelölésekre és ünnepi alkalmakra használják, és ez a hosszabb alak különírt, nagybetűs utótaggal általában kifejezi az államformát is. Az erre utaló kifejezések nagyon változatosak lehetnek (Belga Királyság, Bolíviai Többnemzetiségű Állam, Brunei Darussalam, Iráni Iszlám Köztársaság, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Liechtensteini Fejedelemség, Luxemburgi Nagyhercegség, Mianmari Államszövetség, Monacói Hercegség, Ománi Szultánság, Oroszországi Föderáció, Svájci Államszövetség, Uruguayi Keleti Köztársaság, Venezuelai Bolívari Köztársaság). A teljes országnevekben akkor is a minőségjelzős (többnyire -i képzős) szerkezetek tekintendők a magyar használatban irányadónak, ha az ENSZ hivatalos nyelvein birtokos vagy egyéb szerkezet van (például a State of Israel magyarul nem Izrael Állam, hanem Izraeli Állam).

Az országneveket és az államneveket írott anyagban vagy beszédben sokszor következetlenül, vegyesen használják. Ennek az lehet az oka, hogy sokan úgy érzik, néhány ország esetében csak az államformát kifejező taggal bővített név a politikailag helyes. Talán ez magyarázza, hogy a teljes államnevet gyakran – és tévesen! – az adott ország hivatalos megnevezéseként kezelik. Ez azért hibás, mert mind a rövid országnév, mind a teljes államnév egyenrangúan hivatalos. Következetes használatukat elsősorban az alkalom, a szövegkörnyezet és a közlés célja dönti el.

Számos ország esetében az országnév megegyezik az államnévvel, vagyis nem különbözik a rövid és a teljes név. Ez történt Magyarországon is: 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt az államformára utaló teljes név, más szóval a rövid név és a teljes név azonos lett. Európában ilyenre példa Bosznia-Hercegovina, Írország, illetve két szomszéd ország: Románia és Ukrajna; Ázsiában Japán, Malajzia és Mongólia; Afrikában Burkina Faso; Amerikában Antigua és Barbuda, Barbados, Belize, Jamaica, Kanada, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, valamint Saint Vincent és Grenadine-szigetek; Óceániában Pápua Új-Guinea, Tuvalu és Új-Zéland. De léteznek olyan országok is, amelyeknek csak teljes nevük van, például Egyesült Arab Emírségek, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Koreai Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság).

Ha az ENSZ nyelvein tudni akarjuk a hivatalos ország- és államneveket, az ENSZ oszágnévlistája (UNTERM, 2011) vagy a földrajzi nevekkel foglalkozó szakértői csoport W.P. 54 jelű angol nyelvű dokumentuma tekinthető a legteljesebbnek és leginkább naprakésznek (UNGEGN, 2011). A magyar nyelvű ország- és államnevek legmegbízhatóbb forrása a tárcaközi Földrajzinév-bizottság állásfoglalása alapján összeállított országnévjegyzék (FNB, 2012). A lista tartalmazza az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek tagállamait, illetve minden, Magyarország által elismert független államot. A magyar külügyminisztérium azonban nemzetközi kapcsolataiban néhány ország esetében a hivatalostól valamelyest eltérő nevet alkalmazhat, így például a Német Szövetségi Köztársaság alak helyett évtizedek óta a Németországi Szövetségi Köztársaság államnévi formát is használja, illetve újabban grúz kérésre a Georgia alakot Grúzia helyett. A hivatalos Vatikán név helyett a Szentszék elnevezés is elfogadott. Másfelől a köznyelvben gyakran rövidítünk és egyszerűsítünk országneveket (Dél-Korea, Észak-Korea), de ez félreértéshez is vezethet (például Amerika, Anglia, Bosznia).

Az alábbiakban néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet.

Kell-e a Köztársaság kiegészítés?

A szerkesztők hajlamosak használni az Írország – Ír Köztársaság változatot. Ez utóbbi kétségtelenül széles körben elterjedt név, az ENSZ nyilvántartásában azonban hivatalosan nem létezik. A britek és más, angolul beszélő népek használatában valóban általánosan elterjedt az Irish Republic és a Republic of Ireland alak, de ezt valószínűleg elsősorban azért alkalmazzák, hogy az önálló országot (Ireland) egyértelműen megkülönböztessék az Egyesült Királyság részét képező Észak-Írországtól és az Ír-sziget egészétől (az utóbbi angolul ugyancsak Ireland). Az áthallást bizonnyal az is segíthette, hogy az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA – Irish Republican Army) nevében szerepel az államformára utaló kifejezés. Írországnak nincs hosszú neve, pontosabban a teljes név azonos a rövid névvel. Az írek – noha államformájuk valóban köztársaság – hivatalos fórumokon sem szokták országukat Ír Köztársaság formában említeni, inkább csak az Írország a számukra elfogadott. Az írek nem kifogásolják az államformára utaló alak használatát, de ők inkább csak kiegészítésként, magyarázatnak fogják fel.

Csehszlovákia 1993. január 1-jén bekövetkezett kettéválása előtt érdekes helyzet alakult ki. Az állam előzőleg rövid ideig tartó, két egyenlő jogú köztársaságra vált szét. A magyar sajtóban több változat jelent meg a Cseh Köztársaság és Csehország, illetve a Szlovák Köztársaság és Szlovákia nevek kombinálásával. Mások a Cseh-Szlovákia alakot tartották megfelelőnek, noha ez nyelvtanilag két okból is hibás volt. Egyrészt azért, mert azt sugallta, mintha Szlovákiának a csehekhez tartozó részéről lenne szó (ebben az értelemben viszont kötőjel nem kellene), másrészt pedig azért, mert ország- vagy országrészneveket lehet ugyan kötőjellel kapcsolni (például: Bissau-Guinea, Bosznia-Hercegovina), de ebben az összetételben a Cseh névalak nem ország- vagy területnév. Az átmeneti állapotban helyes megoldással csak az igazán igényesen szerkesztett kiadványokban lehetett találkozni: Csehország-Szlovákia. Végül két ország lett: Csehország (államneve Cseh Köztársaság) és Szlovákia (államneve Szlovák Köztársaság). A következetlen országnévfordításra, illetve a rövid országnevek és a hosszabb államnevek logikátlan használatára jó példa a Csehország és a Cseh Köztársaság név. A Cseh

Köztársaság formát csak akkor kellene használnunk, ha az összes többi szóban forgó országot következetesen teljes államnévvel említenénk. Az ismertebb idegen nyelvekben viszont Csehországnak nincs rövid neve, csakis a hosszabb Cseh Köztársaság megfelelő alakja létezik. (Az országnak ellenben csehül van rövid neve, Česko.) Ha idegen nyelvű forrást dolgozunk fel, akkor annak az egy névnek kétféle magyar alakja lehet: Csehország vagy Cseh Köztársaság, attól függően, milyen környezetben szerepel, vagyis a többi ország nevét milyen formában említi a dokumentum. Természetesen az is előfordul, hogy az idegen nyelvű anyag szerzője az ország- és államneveket váltakozva, következetlenül használja. Ilyenkor a magyar szerkesztőnek ezt javítania kell.

Kissé zavaró, hogy a Dél-Afrika név vonatkozhat az afrikai szárazföld déli részére, és egyben jelölhet egy országot is, amelynek az államneve Dél-afrikai Köztársaság. A félreértések elkerülése érdekében gyakran – bár többnyire fölöslegesen – használjuk az utóbbi, teljes névalakot. A magyartól sokban eltérő angol tulajdonnév-írási gyakorlatnak a hatása lehet az oka annak, hogy elterjedt az államnév hibás, Dél-Afrikai Köztársaság alakja, különösen az angolból fordított kiadványokban. Ez az írásmód a magyarban egy nem létező Afrikai Köztársaság déli részére utal.

Ugyancsak fölöslegesen, bizonnyal a Tajvantól való megkülönböztetés hangsúlyozása érdekében egészítik ki gyakorta Kína nevét az államformára utaló elemmel (Kínai Népköztársaság) akkor is, amikor a felsorolásban az országok egyébként rövid nevükkel szerepelnek. Az ENSZ-ben és többoldalú kapcsolatokban Tajvanra a Tajvan, Kína tartománya magyarázattal kiegészített név is használható. Tajvan egyébként semmilyen formában sem szerepel az ENSZ országnévlistájában.

Néhány szovjet utódállam neve

Az 1991-ben felbomlott Szovjetunió köztársaságaiból alakult független országok neve esetenként következik a korábbi névből (például Lett SZSZK – Lettország, Ukrán SZSZK – Ukrajna). Érdekesen alakult viszont néhány új ország neve. Az egykori Belorusz SZSZK függetlenné válása után az ország magyar neve átmenetileg Belorusszia volt, majd a hivatalosan elfogadott országnév a hagyományokban gyökerező Fehéroroszország lett. Az államnév Fehérorosz Köztársaság. A magyar külügyminisztériumi használatban elfogadott államnév a Belarusz Köztársaság.

Nemcsak a Kirgiz SZSZK, hanem a Kirgízia alak is immár történelmi névnek számít. Az ország mai rövid neve Kirgizisztán, és ezzel – Kazahsztán, Pakisztán stb. mintájára – következetessé vált a közép-ázsiai országok magyar alakjának képzése. Az államnév a népnevet tartalmazó Kirgiz Köztársaság. Az egykori Moldáv SZSZK önállóvá válása után a magyar nyelvben nem Moldávia, hanem Moldova lett. Az ország teljes neve Moldovai Köztársaság. Kétségtelenül félreértésre adhat alkalmat, hogy van egy Moldova nevű folyó is, de nem Moldovában, hanem a romániai Moldva területén. A földrajzban kevésbé tájékozottakat zavarhatja továbbá az is, hogy Prága folyójának (csehül Vltava) a neve magyarul ugyancsak Moldva.

Gyakran találkozunk a szovjet utódállamok többsége által létrehozott Független Államok Közössége névvel, illetve annak FÁK rövid alakjával. Ez a képződmény nem ország, hanem egy meglehetősen laza szövetség.

Hol van FYROM?

A FYROM angol nyelvű országnév-rövidítés sok szerkesztő és fordító számára nem értelmezhető, pedig egy, hozzánk földrajzilag viszonylag közeli országot jelöl. Az 1991 óta önálló ország magyar neve Macedónia, államneve Macedón Köztársaság. Ennek az ENSZ-tagállamnak a hivatalos, teljes neve a nemzetközi szervezet anyagai szerint angolul The former (sic!) Yugoslav Republic of Macedonia (azaz Macedónia, volt jugoszláv köztársaság). A gyakorlatban, elsősorban az Európai Unióban és a NATO-ban, az egyszerűség kedvéért többnyire az angol név rövidített alakját használják (FYROM vagy FYRO Macedonia), noha az ENSZ-dokumentumok ezeket a változatokat hivatalosan elfogadott országnévként nem rögzítik. Magyarországon a Földrajzinév-bizottság állásfoglalása szerint nemzetközi kapcsolatokban a Macedónia, volt jugoszláv köztársaság kisbetűs magyarázattal kiegészített név is használható.

Macedónia nevét a névváltozatok miatt az angol nyelvű országnév-felsorolásokban kereshetjük az F(ormer), az M(acedonia) és még a T(he) betűknél is, mert az országnévben elöl álló The határozott névelő a név szerves része. Mindez attól függ, hogy a kiadó vagy a szerző éppen mely nevet használja.

A szokatlan nyelvi szerkezetű Macedónia, volt jugoszláv köztársaság név a görögökkel folytatott hosszú vita egyezményeként jött létre, ugyanis a görögök attól tartottak, hogy a Macedónia országnév elfogadásával az új ország egyúttal jogot formálhatna a vele határos, ugyancsak Macedónia nevű észak-görögországi körzet területére. Az ellentmondásos helyzetre szemléletes példa a magyar Központi Statisztikai Hivatal egyik angol nyelvű atlasza (Atlas of Leading and ‚Avoidable’ Causes of Death in Countries of Central and Eastern Europe), amelyet a WHO támogatásával jelentetett meg 1997-ben. A térképeket az ELTE Térképtudományi Tanszéke szerkesztette. Az atlasz 71. és 239. oldalán található térképein a Macedonia név szerepel. Ezt a névhasználatot a kiadvány megjelenése után röviddel nagyon határozott stílusú levélben kifogásolta a FAO egyik görög származású vezetője, és kérte, hogy a már eladott példányok vásárlóit levélben tájékoztassák a „súlyos” tévedésről, a megmaradt atlaszokban pedig az országnév megírását ragasszák felül a The Former Yugoslav Republic of Macedonia névvel. A görögök az 1992-ben elfogadott macedón országzászlót is kifogásolták, mert abban Nagy Sándor címere, az ún. Vergina-csillag szerepelt, és az nagyon hasonlított a görög Macedónia zászlajához. Az új ország végül 1995-ben kénytelen volt zászlaját megváltoztatni.

Elefántcsontpart vagy Côte d’Ivoire?

Az országnévhasználatban érdekes Elefántcsontpart esete. Ennek a volt francia gyarmatnak a nevére újabban csak francia nyelven hivatkoznak (Côte d’Ivoire) a legtöbb idegen nyelvű kiadványban. Ennek az a magyarázata, hogy az ország 1986. január 1-jei hatállyal más országnevet nem fogad el még a külföldiektől sem. Az ország megszakította a kapcsolatokat azokkal a cégekkel és intézményekkel, amelyek nem álltak át a francia névre. Ezt a kívánságot számos országban meglehetősen szigorúan követik a statisztikai évkönyvek, évkönyvek, lexikonok, térképek, CD-ROM-ok és honlapok. Az ENSZ földrajzi nevekkel foglalkozó honlapján az angol és spanyol névalak is megegyezik a francia névvel. A hivatalos orosz név az ENSZ gyakorlatának megfelelően – magyarosan átírva – Reszpublika Kot-d’Ivuar. A francia nevet kínai szójelekkel is átírták, amelyet kb. így ejtenek: ko tö ti va. Magyarország ugyanakkor (a Földrajzinév-bizottság véleményezése után) hazai használatra nem fogadta el az idegen névalakot.
 

Kulcsszavak: országnév, államnév, ENSZ
 

IRODALOM

FNB (2012): Ország- és területnevek. • WEBCÍM >

Gercsák Gábor (2010): Térképi névírás. In: Klinghammer István (szerk.): Térképészet és geoinformatika I., ELTE Eötvös, Budapest
UNGEGN (2011): UNGEGN List of Country Names, W.P. 54. • WEBCÍM >

UNTERM (2011): Country Names • WEBCÍM >