Érdemes nemzetközi kitekintéssel megvizsgálni, hogy
az egyes államok miként nevezik magukat. Sokan és sokféleképpen
értelmezték ugyanis az utóbbi időben azt, hogy a Magyar Köztársaság
hivatalos elnevezése Magyarországra változott. Hangsúlyozandó azonban,
hogy az államformánk, a köztársaság természetesen változatlan maradt.
Az ENSZ országnévjegyzéke (UNTERM, 2011) 194
országot sorol fel a szervezet hivatalos nyelvein. A listában minden
országnak két hivatalos neve van: egy rövid (azaz országnév) és egy
hosszú, más szóval teljes név (azaz államnév). Annak ellenére, hogy az
ország és az állam szavak rokon értelműnek tekinthetők, az országnév
és államnév szavaink megkülönböztetése esetenként nagyon lényeges
(Gercsák, 2010). Politikai, földrajzi és térképészeti értelemben ez a
két szó nem szinonima, hanem egy-egy sajátos tulajdonnévformát jelöl.
Nyilvánvaló, és a napi tapasztalat is azt mutatja, hogy az
államformára utaló szó megléte vagy elhagyása nem feltétlen tükrözi az
ország valós politikai berendezkedését, illetve azt, hogy az adott
ország mennyire tekinthető demokratikusnak. Ehhez elég csak két
szemléletes példát összevetnünk: Dán Királyság és Bhutáni Királyság,
vagy Osztrák Köztársaság és Szomáli Köztársaság.
Az országnév valamely államalakulat rövid,
jellemzően egytagú és az államformára nem utaló megjelölése (Dánia,
Irak, Mozambik, Venezuela), de vannak többtagúak is
(Bosznia-Hercegovina, Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Trinidad és
Tobago). A hétköznapokban ezt a rövid nevet szoktuk használni. A
névírásuk azonban nagyon változatos: több ország neve nemzetközileg
ismert formában honosodott meg a magyar nyelvben (Burkina Faso, Costa
Rica, Monaco, Zimbabwe), míg másokat fonetikusan írunk (Banglades,
Fidzsi, Mexikó, Szingapúr), némelyeket pedig lefordítunk
(Elefántcsontpart, Fehéroroszország, Zöld-foki-szigetek).
Az államnevet többnyire hivatalos megjelölésekre és
ünnepi alkalmakra használják, és ez a hosszabb alak különírt,
nagybetűs utótaggal általában kifejezi az államformát is. Az erre
utaló kifejezések nagyon változatosak lehetnek (Belga Királyság,
Bolíviai Többnemzetiségű Állam, Brunei Darussalam, Iráni Iszlám
Köztársaság, Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, Liechtensteini
Fejedelemség, Luxemburgi Nagyhercegség, Mianmari Államszövetség,
Monacói Hercegség, Ománi Szultánság, Oroszországi Föderáció, Svájci
Államszövetség, Uruguayi Keleti Köztársaság, Venezuelai Bolívari
Köztársaság). A teljes országnevekben akkor is a minőségjelzős
(többnyire -i képzős) szerkezetek tekintendők a magyar használatban
irányadónak, ha az ENSZ hivatalos nyelvein birtokos vagy egyéb
szerkezet van (például a State of Israel magyarul nem Izrael Állam,
hanem Izraeli Állam).
Az országneveket és az államneveket írott anyagban
vagy beszédben sokszor következetlenül, vegyesen használják. Ennek az
lehet az oka, hogy sokan úgy érzik, néhány ország esetében csak az
államformát kifejező taggal bővített név a politikailag helyes. Talán
ez magyarázza, hogy a teljes államnevet gyakran – és tévesen! – az
adott ország hivatalos megnevezéseként kezelik. Ez azért hibás, mert
mind a rövid országnév, mind a teljes államnév egyenrangúan hivatalos.
Következetes használatukat elsősorban az alkalom, a szövegkörnyezet és
a közlés célja dönti el.
Számos ország esetében az országnév megegyezik az
államnévvel, vagyis nem különbözik a rövid és a teljes név. Ez történt
Magyarországon is: 2012. január 1-jei hatállyal megszűnt az
államformára utaló teljes név, más szóval a rövid név és a teljes név
azonos lett. Európában ilyenre példa Bosznia-Hercegovina, Írország,
illetve két szomszéd ország: Románia és Ukrajna; Ázsiában Japán,
Malajzia és Mongólia; Afrikában Burkina Faso; Amerikában Antigua és
Barbuda, Barbados, Belize, Jamaica, Kanada, Saint Kitts és Nevis,
Saint Lucia, valamint Saint Vincent és Grenadine-szigetek; Óceániában
Pápua Új-Guinea, Tuvalu és Új-Zéland. De léteznek olyan országok is,
amelyeknek csak teljes nevük van, például Egyesült Arab Emírségek,
Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság, Koreai
Köztársaság, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai
Köztársaság).
Ha az ENSZ nyelvein tudni akarjuk a hivatalos
ország- és államneveket, az ENSZ oszágnévlistája (UNTERM, 2011) vagy a
földrajzi nevekkel foglalkozó szakértői csoport W.P. 54 jelű angol
nyelvű dokumentuma tekinthető a legteljesebbnek és leginkább
naprakésznek (UNGEGN, 2011). A magyar nyelvű ország- és államnevek
legmegbízhatóbb forrása a tárcaközi Földrajzinév-bizottság
állásfoglalása alapján összeállított országnévjegyzék (FNB, 2012). A
lista tartalmazza az ENSZ-nek és szakosított szervezeteinek
tagállamait, illetve minden, Magyarország által elismert független
államot. A magyar külügyminisztérium azonban nemzetközi kapcsolataiban
néhány ország esetében a hivatalostól valamelyest eltérő nevet
alkalmazhat, így például a Német Szövetségi Köztársaság alak helyett
évtizedek óta a Németországi Szövetségi Köztársaság államnévi formát
is használja, illetve újabban grúz kérésre a Georgia alakot Grúzia
helyett. A hivatalos Vatikán név helyett a Szentszék elnevezés is
elfogadott. Másfelől a köznyelvben gyakran rövidítünk és
egyszerűsítünk országneveket (Dél-Korea, Észak-Korea), de ez
félreértéshez is vezethet (például Amerika, Anglia, Bosznia).
Az alábbiakban néhány érdekességre hívjuk fel a
figyelmet.
Kell-e a Köztársaság kiegészítés?
A szerkesztők hajlamosak használni az Írország – Ír Köztársaság
változatot. Ez utóbbi kétségtelenül széles körben elterjedt név, az
ENSZ nyilvántartásában azonban hivatalosan nem létezik. A britek és
más, angolul beszélő népek használatában valóban általánosan elterjedt
az Irish Republic és a Republic of Ireland alak, de ezt valószínűleg
elsősorban azért alkalmazzák, hogy az önálló országot (Ireland)
egyértelműen megkülönböztessék az Egyesült Királyság részét képező
Észak-Írországtól és az Ír-sziget egészétől (az utóbbi angolul
ugyancsak Ireland). Az áthallást bizonnyal az is segíthette, hogy az
Ír Köztársasági Hadsereg (IRA – Irish Republican Army) nevében
szerepel az államformára utaló kifejezés. Írországnak nincs hosszú
neve, pontosabban a teljes név azonos a rövid névvel. Az írek – noha
államformájuk valóban köztársaság – hivatalos fórumokon sem szokták
országukat Ír Köztársaság formában említeni, inkább csak az Írország a
számukra elfogadott. Az írek nem kifogásolják az államformára utaló
alak használatát, de ők inkább csak kiegészítésként, magyarázatnak
fogják fel.
Csehszlovákia 1993. január 1-jén bekövetkezett
kettéválása előtt érdekes helyzet alakult ki. Az állam előzőleg rövid
ideig tartó, két egyenlő jogú köztársaságra vált szét. A magyar
sajtóban több változat jelent meg a Cseh Köztársaság és Csehország,
illetve a Szlovák Köztársaság és Szlovákia nevek kombinálásával. Mások
a Cseh-Szlovákia alakot tartották megfelelőnek, noha ez nyelvtanilag
két okból is hibás volt. Egyrészt azért, mert azt sugallta, mintha
Szlovákiának a csehekhez tartozó részéről lenne szó (ebben az
értelemben viszont kötőjel nem kellene), másrészt pedig azért, mert
ország- vagy országrészneveket lehet ugyan kötőjellel kapcsolni
(például: Bissau-Guinea, Bosznia-Hercegovina), de ebben az
összetételben a Cseh névalak nem ország- vagy területnév. Az átmeneti
állapotban helyes megoldással csak az igazán igényesen szerkesztett
kiadványokban lehetett találkozni: Csehország-Szlovákia. Végül két
ország lett: Csehország (államneve Cseh Köztársaság) és Szlovákia
(államneve Szlovák Köztársaság). A következetlen országnévfordításra,
illetve a rövid országnevek és a hosszabb államnevek logikátlan
használatára jó példa a Csehország és a Cseh Köztársaság név. A Cseh
|