Nem szűnő elszántsággal fejlődik a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázis. Bevallom azonban – s gyanítom, így van ezzel a legtöbb természettudománnyal foglalkozó kollégám –, hogy soha, egyetlenegyszer sem kerestem benne semmit fennállása óta. Ha a természettudósnak információra van szüksége, belép a WOS-ra, keres a PubMed-en, az arXiv.org-on, vagy egyszerűen a Google-t használja megfelelően választott keresőszavakkal. Tehát semmilyen tudományos hasznunk nem származik belőle. Persze létrehozóik nem is állítják ezt. Honlapja szerint az MTMT a következők miatt hasznos a kutatóknak:

• személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű,

• kis munkaigénnyel karbantartható,

• segíti pályázatok és jelentések készítését,

• széles körben ismert formátum,

• személyes honlapra beilleszthető,

• MTA, ODT, MAB, OTKA elfogadja, preferálja.

Ám a felsoroltak sem jelentik az adatbázis valódi hasznát. AZ MTMT kialakulásában véleményem szerint a következő ok-okozati folyamatok játszottak közre: Magyarországon az utóbbi tizenöt évben egyre erősebbé vált a tudósok scientometriai alapú értékelése. (E szemlélet félrevezető és káros hatásaira itt most nem kívánok kitérni, csupán megjegyzem, hogy ilyen jellegű impaktfaktor és citációs listagyűjtés és adminisztrálás Magyarországon kívül ismeretlen az EU általam jobban ismert tagállamaiban és az USA-ban is.)

Ennek következtében a pályázatok értékét és a kutatóműhelyek munkáját legfőképp ezen adatok alapján mérik. Ha ez így van, akkor a legegyszerűbb, ha van ezekre az adatokra egy adatbázis, amit mindenki megtekinthet, az adatok nyilvánosak. Készítsünk hát egy ilyen adatbázist! Ezért az MTMT-adatbázisba folyamatosan, de legalább évente egyszer, kötelezően fel kell töltsük a publikációinkat és az idézéseinket is. Nem kis munka ez, főleg, ha valaki már régóta dolgozik a szakmában. S persze teljesen felesleges. Az ada-

tokat mi, természettudósok általában a WOS-ból másoljuk át az MTMT-be, azaz egy meglévő, jól dokumentált, világméretű, tehát használható adatbázisból töltjük át.

Persze a WOS nem minden publikációt és idézést tartalmaz, amit pl. a Google Scholar idézésgyűjtő motorja megtalál. A WOS alul-, a Google Scholar inkább felülbecslést ad. Továbbá vannak olyan tudományterületek, melyek elsősorban hazai jelentőségűek, s így a nemzetközi adatbázisokban hiányosan reprezentáltak. Gondolom, az e területen dolgozó kollégáknak segítség lehet az MTMT. De nekünk miért kell egyik adatbázisból a másikba töltögetni az adatokat? Miért nem lehet az MTMT egy nem kötelező opció? Ha ragaszkodik a tudományos vezetés ehhez a túlburjánzó önadminisztrációhoz, miért nem engedi, hogy adataink igazolásaként a WOS-adatbázist vagy a Google Scholart1 használjuk, mely egy-egy linket jelentene csak? Nekünk nem kell ezeket az adatbázisokat karbantartani, szakszerűen megteszik helyettünk az említett cégek. Ha ezt a lehetőséget elfogadná az MTA, ODT, MAB, OTKA stb., akkor elmondhatnánk, hogy így a:

• Személyes tudományos bibliográfia összeállítása egyszerű,

• kis munkaigénnyel karbantartható,

• segíti pályázatok és jelentések készítését,

• széles körben ismert formátum,

• személyes honlapra beilleszthető.
 

Kulcsszavak: idézettségi mutató, MTMT-adatbázis, scientometria
 

LÁBJEGYZET

1 Mivel a Google szolgáltatása viszonylag új, lehet, hogy sokan nem ismerik. Íme az URL.  Úgy két-három perc a regisztráció, s attól kezdve a szerző publikációit és idézéseit számon tartják. Példaként itt az enyém: URL