Az oktatás és a kutatás mellett a felsőoktatás harmadik, egyre fontosabb missziója a társadalmi-kulturális és gazdasági szerepvállalás. Ezt, és a hozzá tartozó tevékenységeket világszerte third mission vagy third stream activities terminusokkal jelölik. Általánosságban elmondható, hogy ez a misszió a gazdasági és a civil szférával való együttműködésről szól, ám ehhez a területhez kapcsolódik néhány kiemelten fontos kérdés, melyek minden misszióra hatást gyakorolnak. Hogyan lehet a tudást a gyakorlatban hasznosítani? Hogyan kell felépíteni olyan kapcsolati hálózatot, mely lehetővé teszi a valós projektmegvalósítást és fenntartható sikert? Hogyan alakul a kutatás-fejlesztés folyamata a valóság megismerésének szükséglete és az alkalmazás lehetőségei közötti erőtérben (Stokes, 1997)?

Az első két kérdés az egyetemi hallgatókat leginkább foglalkoztató kérdések közé tartozik. Alapelvárás lett a felsőoktatási intézményekkel szemben, hogy képesek legyenek kialakítani hallgatóikban a tudás alkalmazásához és a kapcsolati háló építéséhez illeszkedő kompetenciákat.¹ A hazai tehetséggondozás területén azonban ezt az igényt már a szakkollégiumok kialakulásánál explicit módon megfogalmazták. Minden szakkollégium alapértékei közé tartozik az igény, hogy a magas színvonalú szakmai munkán túl a társadalmi problémákra érzékeny egyéneket támogassa, s eszközként valós, innovatív társadalmi projektek megvalósítását használja.

Az eddig vázoltak keretet biztosítottak a Students Drive Social Innovation – Társadalmi innováció fiatalok közreműködésével elnevezésű rendezvényhez (URL2), amely 2013. május 8-án zajlott le az ELTÉ-n. A rendezvényen részt vettek az ELTE, a BCE, a BME, a MOME hallgatói és minden érdeklődő fiatal. A fővédnökséget Prof. Dr. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, az ELTE rektora vállalta. A párbeszédet az ELTE mind az öt szakkollégiuma és az ELTE Karrierközpontja támogatta.

A kerethez illeszkedő téma tehát a társadalmi innováció (social innovation)² és annak egyik legsikeresebb intézménye, a társadalmi vállalkozás (social enterprise). Az üzleti és a technológiai mellett kiteljesedő társadalmi innováció fontosságát nehéz lenne túlbecsülni. A világ legjobb egyetemei és üzleti iskolái mind nagyobb figyelmet szentelnek ennek a területnek, pl. a Stanford Graduate School of Business, a Saïd Business School (University of Oxford) és sok más vezető intézmény.

A társadalmi vállalkozás pedig világszerte a KKV (kis-, illetve középvállalkozási) szektor olyan intenzíven fejlődő része, mely várhatóan a globális kapitalizmus jövőjének fontos eleme lesz (Murphy – Sachs, 2013). Demeter Zsazsa, az Ashoka³ Magyarország vezetője a rendezvényen kiemelte, hogy – az Ashoka meghatározása szerint – a társadalmi vállalkozók olyan egyének, akik rendszereket megváltoztató megoldásokat javasolnak a világ legsürgetőbb társadalmi problémáira.

A társadalmi vállalkozás hibrid konstrukció a hagyományos üzleti és jótékonysági szervezetek és működésmódok között; a hagyományos üzlet eszköztárát hasznosítja a profit termelése érdekében, ügyelve arra, hogy a tevékenysége ezen fázisa is fenntartható és etikus legyen, majd a profit teljes vagy majdnem teljes összegét szociális, társadalmi, ill. környezeti projektek kivitelezésére fordítja (természetesen a saját fenntartását is biztosítva), ezzel hozzájárulva a helyi közösségi vagy össztársadalmi fejlesztésekhez. Ezek jellemzően kis- és középvállalkozások, melyek fentiek alapján sikereiket nem a profit, hanem a társadalmi hasznosság (social impact) fogalmában határozzák meg. Ezen vállalkozások a működésük révén szorosabbra fűzik a társadalmi kötelékeket. A rendezvényen ilyen, a fiatalok által menedzselt vállalkozások is bemutatkoztak, például a CÓKMÓK, a Care2 Travel stb. A társadalmi innováció és a társadalmi vállalkozások az Európai Unión belül is jelentős figyelmet kapnak, és fontos helyen szerepelnek a fejlesztési prioritások között.⁴

A rendezvény szempontjából pedig egyértelműen a társadalmi vállalkozás lett a szinergia terepe, ahol a tudás, a gyakorlat, a társadalmi problémamegoldás, a civil és az üzleti szektor erősségei, az intézmények szerepvállalása, a fiatalok tenni akarása egyesülhetnek magasabb és jobb közösségi és egyéni eredmények elérése érdekében.

A rendezvényen a keret és a téma mellett megjelent továbbá az eszközről – designgondolkodás (design thinking) – való gondolkodás. „Tim Brown az IDEO-tól egy részletesebb és jobban használható definíciót ad: a designgondolkodás szerinte »olyan diszciplína, amely felhasználja a designer érzékenységét és módszereit arra, hogy az emberek igényeit technológiailag megvalósítható és üzletileg sikeres stratégiákkal párosítsa.«” (Martin, 2010)⁵ A designgondolkodás fontos eszköztár szerepét tölti be a társadalmi innovációban (sokszor human-centered design-ként hivatkoznak rá). A designgondolkodás ugyanakkor az egyik lehetséges válasz arra az igényre is, mely szerint a felsőoktatási intézményekben hagyományosan

oktatott analitikus (logikus, kritikus) gondolkodás mellett jelenjenek meg a laterális (kreatív) gondolkodás és a designgondolkodás eszközei stb. is. Ahogy Barcza Dániel DLA, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének intézetigazgatója fogalmazott: „A kreatív innováció és a kreativitáson alapuló integratív design thinking szemlélet egyre nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi innováció és a társadalmi vállalkozások területén az elmúlt években. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézete tevékenységének fókuszában a kreatív innováció gazdasági potenciálján túl a design társadalmi és kulturális hasznossága áll. A komplex társadalmi kihívások sok szakterület együttműködéséből fakadó integrált válaszokat igényelnek, ennek érdekében az egyetem létrehozta az úgynevezett horizontális laborjait, melyek interdiszciplináris keretek között szociális építészettel, társadalmi fenntarthatósággal, kreatív technológiával és kulturális transzfertevékenységgel foglalkoznak. Például a MOME EcoLab fenntarthatósági kutatócsoport mélyszegénységben élő közösségek számára dolgoz ki olyan, helyi erőforrásokon alapuló kreatív termékeket, szolgáltatásokat, és oktatási modelleket, amelyek a helyiek bevételteremtő képességét és a közösségfejlesztést szolgálják.”

Összességében elmondható, hogy a kezdeményezésünkre létrejött rendezvény a legtehetségesebb hallgatók azon igényeire épült, hogy a tudásukat a társadalmi igények és érdekek szerint a cselekvés és a megvalósítás során hasznosítsák, és ebben a felsőoktatási szféra részéről a megfelelő támogatást megkapják. A szervezők és a résztvevők abban teljes mértékben megegyeztek, hogy mindhárom fókuszpont fontos fejlesztési terület a felsőoktatási intézményrendszer és a hallgatók szempontjából, de még inkább a hazai társadalom és gazdaság egésze szempontjából. Mindennek megfelelően további közös gondolkodást elősegítő alkalmak és valódi fejlesztési projektek indítása várható a közeljövőben.

Ilyash György

kutatásvezető (Oktatási Hivatal)
Ilyash.Gyorgy@oh.gov.hu
 

IRODALOM

Martin, Roger L. (2010): Designgondolkodás. A garantált versenyelőny. Akadémiai, Budapest; eredetileg: Brown, Tim – Wyatt, Jocelyn: Design Thinking for Social Innovation. Stanford Social Innovation Review. Winter 2010. 31–35.

Murphy, Richard McGill – Sachs, Denielle (2013): The Rise of Social Entrepreneurship Suggest a Possible Future for Global Capitalism. Forbes

Stokes, Donald E. (1997): Pasteur’s Quadrant: Basic Science and Technological Innovation. Brookings Institution Press

URL1: Professional Ranking Of World Universities (École des Mines de Paris). • WEBCÍM

URL2: Students Drive Social Innovation – Társadalmi innováció fiatalok közreműködésével • WEBCÍM

URL3: Social Business Initiative: • WEBCÍM

URL4: Social Enterprises and the Europe 2020 Strategy: Innovative Solutions for a Sustainable Europe • WEBCÍM

LÁBJEGYZETEK

1 Például egyes felsőoktatási rangsorok kifejezetten a szakmai kapcsolati hálózatokra koncentrálva értékelik a felsőoktatási intézményeket. Egy ilyen példa: Professional Ranking of World Universities (École des Mines de Paris) (URL1) <

2 „Social innovation refers to new ideas that work in meeting social goals. […] ‘innovative activities and services that are motivated by the goal of meeting a social need and that are predominantly developed and diffused through organisations whose primary purposes are social.” (A társadalmi innováció a társadalmi célokat újfajta módon szolgáló megoldásokat jelöli […] olyan innovatív tevékenységeket és szolgáltatásokat, amelyek társadalmi igények megoldását szolgálják, és amelyeket olyan szervezetek fejlesztettek ki és terjesztettek el, amelyek elsősorban szociális indíttatásúak.) Saïd Business School, Oxford: Social Innovation. What It Is, Why It Matters and How It Can Be Accelerated. <

3 A világ legismertebb, társadalmi innovációt támogató nemzetközi szervezete. <

4 „Social enterprises seek to serve the community’s interest (social, societal, environmental objectives) rather than profit maximisation. They often have an innovative nature, through the goods or services they offer, and through the organisation or production methods they resort to. They often employ society’s most fragile members (socially excluded persons). They thus contribute to social cohesion, employment and the reduction of inequalities.” (A társadalmi vállalkozások a közösség – szociális, társadalmi, környezetvédelmi – érdekeinek szolgálatát keresik a profit maximalizálása helyett. Sokszor innovatívak mind az általuk adott szolgáltatások és javak terén, mind pedig azokban a szervezési és termelési módszerekben, amelyekkel e szolgáltatásokat és javakat előállítják. Mindebben igen sokszor a társadalom peremén élő, szociálisan igen törékeny helyzetben lévő embereket alkalmaznak. Ezek révén jelentősen járulnak hozzá a társadalmi kohézió, a foglalkoztatottság növeléséhez és a társadalmi különbségek csökkentéséhez.) Social Business Initiative (URL3); Social Enterprises and the Europe 2020 Strategy: Innovative Solutions for a Sustainable Europe (URL4) <

5 Eredetileg: Tim Brown – Jocelyn Wyatt: Design Thinking for Social Innovation. Stanford Social Innovation Review: Winter 2010. 31–35.: „Design thinking can lead to hundreds of ideas and, ultimately, real-world solutions that create better outcomes for organizations and the people they serve.” <