Régi szokásunk, hogy az MTA új levelező tagjait

a Magyar Tudományban körkérdésekre adott válaszaik segítségével mutatjuk be.

Idén négy kérdésre kértünk választ.

1. Hogyan emlékszik vissza, mi volt a döntő mozzanat, pillanat az életében, amikor eldőlt – vagy eldöntötte –, hogy éppen ez a kérdés, probléma, tudományterület érdekli?

2. Mi az Ön eddigi legfontosabb tudományos eredménye?

3. Mi az a kérdés, probléma, ami az Ön tudományos területén ma nemzetközileg foglalkoztatja a kutatókat?

4. Kivel cserélne pályát? Akár egy másik tudományterületre, esetleg művészi pályára is gondolva…

HUSZTHY PÉTER (1950)

Kémiai Tudományok Osztálya • Szakterület: szerves kémia, szupramolekuláris kémia • Foglalkozás: egyetemi tanár, tanszékvezető-helyettes • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Szerves Kémia és Technológia Tanszék Szerves Kémia Csoport • Kutatási téma: enantiomertiszta királis koronaéterek kovalens kötésekkel szilárd hordozókhoz történő rögzítése és az így kapott királis állófázisok felhasználása racemátok rezolválására, heterociklus egységet tartalmazó optikailag aktív koronaéterek szintézise és enantiomer-felismerő képességük tanulmányozása, könnyen deprotonálható makrociklusok előállítása, szelektív komplexképzése és kationtranszportja

1. Tizenkét éves koromban édesapámnak, aki kertészkedett, egyszer segítettem a szőlő permetezésénél, és amikor a bordói levet készítettük, felfigyeltem arra, hogy a rézgálic (kékkő) oldat kék színe mélyül, amikor hozzáöntjük a mésztejet (az oltott mész vízzel készült keverékét). Amikor a különböző kémiakönyvekben elkezdtem

kutatni, mi ennek az oka, más érdekességeket is találtam. Például valamelyik könyvben leírták, hogyan csinál a bűvész „fehér borból” (valójában vas(III)-klorid vizes oldata) néhány csepp víz (valójában a kálium-rodanid vizes oldata) hozzáadásával  „vörös bort” (valójában vas(III)-rodanid oldatot). Ezek, és más reakciók, annyira felkeltették az érdeklődésemet, hogy nap mint nap órákig bújtam a különböző kémiakönyveket, és édesanyám engedélyével a nyári konyhában berendezhettem egy laboratóriumot, amelyhez az eszközöket és a vegyületeket édesapám és a környékbeli gyógyszerészek segítségével szereztem be. Amikor tizennégy éves koromban a monori József Attila Gimnáziumba kerültem, beiratkoztam kémia szakkörre, és az ott végzett kísérletek még jobban megerősítették bennem a kémia iránti szeretetemet. Így nem meglepő, hogy gimnáziumi tanulmányaim befejezése után az ELTE TTK nappali tagozatának vegyész szakára jelentkeztem, ahova felvételt nyertem. Később a szervetlen kémia mellett érdeklődésem egyre inkább a szerves kémia irányába terelődött. Szűkebb szakterületem (szupramolekuláris kémia) felé a mintegy öt évig tartó amerikai vendégkutatói és oktatói munkaköröm irányított. Ott kezdtem el foglalkozni az éteroxigének mellett főleg nitrogén donoratomokat tartalmazó makrociklusokkal, az úgynevezett koronaéterekkel, azok szintézisével, szelektív komplexképzésük tanulmányozásával és alkalmazásukkal.

2. Fiatal munkatársak és hallgatók bevonásával, viszonylag olcsó és könnyen beszerezhető alapanyagokból kiindulva – többlépéses szintézisúton – sikerült olyan optikailag aktív koronaéter-alapú szenzor, illetve szelektor molekulákat előállítani, amelyek alkalmasak élettani szempontból fontos királis biogén aminok, aminosavak és azok származékai enantiomer arányának pontos megállapítására, illetve ezen enantiomerek elválasztására.

3. Ismeretes, hogy az élő szervezetekben lévő különböző királis biológiailag aktív molekulák (olyan molekulák, amelyek nem hozhatók fedésbe a tükörképükkel) közül az egyik térszerkezetű vagy annak tükörképe különböző élettani hatást fejthet ki. Ezért ezek egyikének vagy tükörképi párjának (ezeket külön-külön enantiomereknek nevezzük) tiszta formában való előállítása vagy arányuk meghatározása fontos feladat, különösen a gyógyszer-, növényvédőszer-, élelmiszer- és illatszeripar számára. Ennek megoldására enantiomer-szelektív komplexképzésük következtében a királis koronaéterek egyaránt alkalmasak.

4. Azt hiszem, szerencsés vagyok, mert még mindig a szerves kémiát szeretem a legjobban a különböző tudományágakat tekintve. A legközelebb hozzám – más tudományterületre gondolva – ezen kívül a régészet áll. Nagyon érdekesnek és izgalmasnak találom, amikor ásatások során a tudósok olyan ősi kultúrákra bukkannak, tárnak fel és értelmeznek, amelyeket eddig még egyáltalán nem vagy csak nagyon felületesen ismertünk.