|
|
A Magyar Tudomány 2013. júniusi számában Láng
István egy könyvről (Baranyi – Fodor, 2011) írt ismertetőjében
(Láng, 2013) rövid összefoglalást adott az utolsó fejezeteként
szereplő tanulmányunkról is (Szarka – Brezsnyánszky, 2011).
Megtiszteltetés, hogy Láng István akadémikus figyelmet fordít
munkánkra, de hatmondatos ismertetésében három állításunkat
pontatlanul idézte. Az ismertetés és az eredeti állítások
összevetése az alábbi táblázatban található:
Láng István értelmezését nem fogadjuk el
sajátunknak, és eredeti állításainkat fenntartjuk. A könyvfejezet
valósághű ismertetése Láng István mondataival a következőképpen
szólna (vastag betűvel kiemelve a lényegi változtatásokat):Szarka
László – Brezsnyánszky Károly: Globális környezeti alapkérdésekről •
A szerzők szerint a globális problémák teljesen függetlenek a Föld
éghajlatváltozásának éppen aktuális tendenciájától. Az energia és a
víz együttesen határozzák meg a többieket, például az
élelmiszer-előállítást. Ha nincs elegendő energia és víz, akkor a
társadalom működése lehetetlenné válik. A fő mozgatóerő (egyúttal a
problémák alapvető oka) a fogyasztói igények állandó növekedése,
amely egyrészt a népességnövekedésből, másrészt a jólét
fokozódásából adódik. A gyógymód: az energia, a nyersanyagok és a
víz takarékos használata, a termőterület kímélése, a
természetközelibb életmód, a globális fogyasztói társadalom és a
fogyasztói szemlélet visszaszorítása. Amíg a világ döntéshozói
egyetlen környezeti paraméterre, például a szén-dioxid-kibocsátás
csökkentésére koncentrálnak, garantált, hogy el sem jutnak a
probléma lényegének valódi felismeréséig.
Az egymásétól eltérő álláspontok tiszteletben
tartását a globális környezeti problémákat illetően azért is
fontosnak tartjuk, mert a vita nemcsak elméleti kérdésekről, hanem
fontos döntéshozói alternatívákról is szól. 2013. szeptember 27-én
megjelent a Klímaváltozási Kormányközi Bizottság
|
|
|
(IPCC) I. munkacsoportjának az IPCC 5. jelentéséhez
készített anyaga; október 17-én társadalmi vitára bocsátották az új
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, benne a hazai dekarbonizációs
útitervvel; a Magyar Tudomány novemberi számában pedig az
EU-álláspontot is ismertető beszámoló jelent meg az V. magyarországi
klímacsúcsról (Mika, 2013). Mindhárom dokumentum középpontjában az
éghajlatváltozás, közelebbről a „globális felmelegedés elleni
küzdelem”áll. Mi ezzel szemben azt állítjuk, hogy a természeti
erőforrások (energia, nyersanyag, víz, talaj) mohó fogyasztásához, a
környezet (föld, víz, levegő) szennyezéséhez, a
biodiverzitás-csökkenéshez képest az éghajlatváltozás olyan
megfoghatatlan lepel, amely elfedi a valódi, egyre súlyosbodó – a
véges adottságokkal rendelkező Földön az állandó
fogyasztásnövekedésből eredő – konkrét környezeti problémákat.
Kulcszavak: természeti erőforrások, globális fogyasztás,
környezetszennyezés, biodiverzitás-csökkenés, éghajlatváltozás
IRODALOM
Baranyi Béla – Fodor István (szerk.)
(2011): A környezetipar lehetőségei Magyarország újraiparosításában.
MTA RKK, Pécs
Láng István (2013): Környezetipar,
újraiparosítás és regionalitás Magyarországon. Könyvszemle. Magyar
Tudomány. 174, 6, 763–764.
Mika János (2013): Az V. magyarországi
klímacsúcs. Tudományos konferencia civil kezdeményezésben. Magyar
Tudomány. 174, 11, 1396–1398.
Szarka László – Brezsnyánszky Károly
(2011): Globális környezeti alapkérdésekről. In: Baranyi Béla –
Fodor István (szerk.): A környezetipar lehetőségei Magyarország
újraiparosításában. MTA RKK, Pécs
|
|
