A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítva: 1840
 

KEZDŐLAP    ARCHÍVUM    IMPRESSZUM    KERESÉS


 KÖNYYVSZEMLE

X

Sipos Júlia gondozásában

 

 

Száz kémiai mítosz


Az 552 oldalas könyv hasznos olvasmány a szakember és minden kémia iránt érdeklődő számára. A négy fejezet lefedi a kémia fontosabb területeit, kezdve a kémiai tévhitekkel, az élelmiszerek és gyógyszerek kémiájával, s a katasztrófák, mérgek és vegyszerek általános érdeklődésre számot tartó kérdéseivel.

A Kémiai tévhitek általában című fejezet talán a könyv legérdekesebb része, kiemelést érdemel a 3. (Veszélytelenek-e a természetes anyagok?) és a 4. (Veszélyesek-e a mesterséges anyagok?) alfejezet.
A könyv élelmiszerekkel és gyógyszerekkel foglalkozó fejezetei mindenki érdeklődésére számot tartanak. Bár a munka inkább ismeretterjesztő jellegű, a tudományos alapok tárgyalása kellő színvonalú. A recenzió terjedelme nem engedi meg a felvetett kérdések részletes tárgyalását. Egyesek (például a Megoldható-e az emberiség üzemanyag-szükséglete bioüzemanyagokból? 33. alfejezet) fontos kérdéseket tárgyalnak, mások (például a Valóban a tengeri só az igazi? 29. alfejezet) inkább csak érdekesek. A Valóban ártalmatlan serkentőszer a koffein? is aktuális probléma a túlzott mértékű kávé- és teafogyasztás miatt. Az élelmiszerekkel foglalkozó alfejezetek (13–35.) választ adnak a sokunkat érdeklő, táplálkozással kapcsolatos kérdésekre, problémákra.

A Gyógyszerek fejezet is általános érdeklődésre érdemes kérdéseket tárgyal. A B17-vitamin (36. alfejezet) tulajdonképpen egy gyógyszerkémiai becsapás, csoda, hogy nem halunk bele a fogyasztásába, hiszen egy cianogén glikozid, ahogy az amigdalin is. A 37. alfejezet az ízületi bántalmak kezelésére javasolt glükózaminnal vagy kondroitinszulfáttal foglalkozik, gyógyászati hatásuk nem tisztázott. A 38. alfejezet (Tényleg doppingszer a tesztoszteron?) a versenysport problematikájához

 

 

kapcsolódik, ugyanúgy, mint a 39. alfejezet (Javítják-e a doppingszerek a sportteljesítményeket?). Érdekes kérdést tárgyal a 41. alfejezet (Jobbak-e a szintetikus gyógyszerek, mint a gyógynövények?). A 43. alfejezet a homeopátiával foglalkozik, a 45. a kamilla által okozott allergiával. A 47. alfejezet a C-vitamin és a megfázás kapcsolatát vitatja, kitérve Szent-Györgyi Albert munkásságára.

A vitaminok és az egészség kapcsolatát tárgyalja a 48. alfejezet. A további részeket (49–59.) vitatott kérdéseknek szentelik a szerzők (Koffeinmentes-e a zöld tea? 51. alfejezet). Az 57–58. alfejezet gyógyszerekkel foglalkozik, a 60. (Hatásos-e minden gyógyszer?) egy mindenkit érdeklő kérdést tárgyal.

A könyv további fejezetei speciális problémákkal foglalkoznak. Említést érdemel a 65. alfejezet (Tényleg megóvnak a súlyos betegségektől az antioxidánsok?) és a 68. alfejezet (Kábítószer-e a kokain?).

A Katasztrófák, mérgek, vegyszerek fejezet 70. alfejezete az ivóvíz arzénszennyezettségével foglalkozik, míg a DDT hatását a 72. alfejezet tárgyalja. A könyv további részei sem érdektelenek az olvasó számára (például Megmérgezték-e Napóleont?). Aktuális problémát tárgyal a 76. alfejezet (Veszélyes hulladéknak számít-e a vörösiszap?).

A könyvet a szakkifejezések magyarázatával foglalkozó fejezet zárja le, megtalálható a felhasznált és ajánlott irodalmi jegyzéke is. A könyv a szakemberek és az érdeklődők számára is fontos kérdéseket tárgyal, elolvasását mindenki számára melegen ajánlom. (Kovács Lajos – Csupor Dezső – Lente Gábor – Gunda Tamás: Száz kémiai mítosz. Új polihisztor sorozat. Budapest: Akadémiai Kiadó, 2011).

Hollósi Miklós

az MTA rendes tagja