|
|
Tehetséggondozás – határtalanul
CCollegium Talentum (CT) néven a Tatabányai Edutus Főiskola
keretei között, Kandikó József vezetésével működött az a határon
túli magyar egyetemista és doktorandusz tehetségek gondozását
célzó program, amelynek folytatása meglehetősen bizonytalannak
tűnik. Az elmúlt öt év folyamán több százan nyertek támogatást a
CT képzéseire, tutorok által vezetett tanulmányokra. A végzős
évfolyam munkáiból Intelligens háló címmel ez évben harmadszor
jelent meg a válogatott tanulmányokat közreadó kötet. A
magyarországi egyetemi, akadémiai intézményi, szakmai hálózat, a
budapesti könyvtári, laboratóriumi, kutatási lehetőségek módot
adtak az együttműködési, kapcsolatépítési, konzultációs fórumok
felhasználására, a legtehetségesebb és szakmájuk iránt
elkötelezett fiatalok kölcsönös megismerkedésére, közösséggé
formálására. Ez a kollégiumi forma – minden kezdeti szervezési,
pénzügyi nehézség ellenére – bebizonyította létjogosultságát.
A tanulmánykötetében közreadott huszonegy
tanulmány eredményeit ebben a rövid recenzióban csak jelezni
lehet. Az általános demográfiai fogyás, az egész régiónkra
jellemző szűkkeblű nemzetállami megközelítések ellenére a
természet- és társadalomtudományi tanulmányok olyan élő szomszéd
országi magyar értelmiségi közösségek tudását közvetítik,
amelyek nélkül mindenki szegényebb lenne. Jól átgondolt,
módszeres kutatások részeredményeit olvashatjuk: gazdagon
adatolt mikroelemzések, esettanulmányok jelzik a vizsgált
témakörök új megközelítési lehetőségeit. Kitartó méréseken,
szívós terepmunkán vagy levéltári, könyvtári munkán alapuló
invenciózus elemzések sorakoznak a kötetben, amely a program
honlapján elérhető címről ingyenesen megrendelhető. A magyar
nyelvű tudományosság legújabb nemzedékének határok nélküli
életképességét, életrevalóságát a kötetben feltárt ismeretek is
egyértelműen bizonyítják.
A három részre osztott kötet első hét
tanulmánya a kisebbségi helyzetben élő vagy kisebbségi
szocializációs háttérrel rendelkező csoportok oktatási,
kommunikációs, urbanizációs, regionális sajátosságait vizsgálja.
A szerkesztő szakmai értékrendjét jelzi, hogy a kötet első
tanulmánya Zoller Katalin Tanuló szakmai közösségek című
elemzése a Romániában és Magyarországon egyaránt sokféle
válságon átesett alkalmazott pedagógia néhány kulcskérdését
elemzi. A szerző felveti például a tanári autonómia sokat
vitatott kérdését. Az oktatást általában ma is hajlandóak
vagyunk individuális tevékenységnek tartani, s így van ez a
romániai pedagógiai gyakorlatban is, amelyet Zoller Katalin
vizsgált. A már-már parttalan oktatáspolitikai viták
szempontjából sem érdektelen a tanulmány egyik záró
következtetése: az oktatási tevékenység megújításában
folyamatosan vegyíteni kellene a bürokratikus stratégiákat,
amelyek „tradicionális vezetési eszközöket, szabályokat, előírt
rutinokat és szankciókat használnak”, illetve a professzionális
stratégiát, amely szakértői véleményeket, a pedagógusok saját
tapasztalatait, s azok hatékony alkalmazását tartja fontosnak.
A kötet bevezetőjében a program igazgatója, Kandikó József is
kiemelte Szász István Szilárd Mikroközösségi csoportdinamika a
Facebook közösségi oldalon című tanulmánya egy székelyföldi
kisváros katolikus ifjúsági csoportjának metaadatait vizsgálva
megállapította, hogy a valóságos közösség virtuális dimenziója
új funkciókat és kapcsolattartási stratégiákat alakít ki.
A mai romániai és az erdélyi magyar valóság
térségi megközelítésben is fontos szegmenseit vizsgálja a
következő három tanulmány. Szőcs Csongor-Ernő „Magyar” vagy
„román” euróval fizethetünk korábban?, Veress Nóra-Csilla Hogyan
lesz egy faluból város? Urbanizáció a rendszerváltás utáni
Romániában, valamint Török Gergely Klaszteresedési potenciál
Romániában és a klaszterek hatása a regionális fejlődésre című
tanulmányai aktuális keresztmetszeket kínálnak a mai romániai
gazdasági, térségi, városfejlesztési trendekről. Szakszerű
okfejtésük, gazdagon adatolt érvelésük jól jelzi, hogy a
közéleti viták, amelyek a politikai közbeszédben,
publicisztikában, médiában gyakran leegyszerűsített sémákban
jelenítik meg például az euró bevezetésének dilemmáit vagy a
terület- és térségfejlesztés nyomasztó adósságait, igen gyakran
mennyire nélkülözik a szakmai hátteret és megalapozottságot.
Mindez a szomszéd országok tapasztalatainak figyelembevételére
vonatkozóan halmozottan látszik igaznak.
Lendák-Kabók Karolina az Újvidéki Egyetem
tizenkét magyar anyanyelvű női hallgatójával készített
mélyinterjúkat elemzi. A nyelvi kompetenciák és korlátok
leírását követően bemutatja azokat a nyelvi hátrányokat, amelyek
a hallgatónőket sokszor juttatták szakmailag és emberileg is
nehéz helyzetbe. Mindegyik interjúalany szembesült a szerb
felsőoktatási rendszer nyelvi intoleranciájának
megnyilvánulásaival. Ez részben összefügg azzal is, hogy a
kiegyensúlyozott vagy balansz kétnyelvűség a mai délvidéki
fiatalok közt inkább kivételnek számít, s a megkérdezettek közt
többségben voltak azok, akiknek gyenge volt a
szerbnyelv-ismeretük.
A második részben helyet kapott nyolc
természettudományi elemzés szépen mutatja az egyes
diszciplínákban zajló permanens módszertani, fogalmi-szemléleti
megújulást, amely a biológiai, genetikai, orvostudományi vagy
éppen a matematikai és a fizikai kutatásokban a doktori munkákra
is jellemző. Takács Petra-Renáta tanulmánya egyebek közt azt
bizonyítja, hogy egy belsőpontos algoritmus segítségével
élettani szempontból optimális és költséghatékony étrend
állítható össze a sportolók részére. Simon Levente Hipergráfok
fraktálelemzése: a doboz-lefedési algoritmusoktól a többértékű
iterált függvényrendszerekig című tanulmányában a gráfokra
vonatkozóan ismert fraktálvizsgálatok hipergráfokra való
kiterjesztési lehetőségeit vizsgálta. Interpolációs eszközökkel
sikeresen feloldott több ellentmondást, majd összekötötte a
fixpontelméletet és a gráfsorozatok határérték-vizsgálatait.
Kiss Gellért Zsolt Atomok és molekulák
intenzív és ultrarövid lézertérben történő tanulmányozása
számítógépes modellezéssel címmel készült elemzése a lézerfizika
és a lézertechnológia felhasználási területeivel foglalkozik. A
bemutatott számításokat hidrogénmolekula-ionra végezte el egy
kétciklusú ultrarövid lézerimpulzust használva. Bartó Endre a
kromatográfiás technikák közül a |
|
|
fordított fázisú kromatográfiás módszert
használta a rezorcinarénok és a kavitandok retenciós
viselkedésének vizsgálatára. Az eltérő szerkezeti sajátságú
kavitandok kromatográfiás viselkedését tanulmányozta különböző
fordított fázisú állófázisokon.
Három tanulmány a gyógyszergyártásban
hasznosítható kutatások eredményeit adja közre. Nagy Botond
elemzése abból indul ki, hogy az enzimek mint biokatalizátorok
alkalmazása ma már széles körben elterjedt: a háztartásoktól az
ipari felhasználásig. Munkájában egy növényi eredetű és egy
bakteriális enzim biokatalitikus aktivitását vizsgálta nem
természetes aminosavakkal. Mindez a gyógyszerkutatás számára
fontos, mivel a királis vegyületek enantiomer formáinak az élő
szervezetekre gyakorolt hatása eltérő lehet. Vas Krisztina
Eszter pedig a Staphylococcus aureus törzsekre kifejezetten
jellemző halmozott antibiotikum-rezisztencia kialakításának
képességével foglalkozott. A rezisztens törzsek kimutatása és
megkülönböztetése bonyolult eljárást igényel. Sárközi Melinda az
ibuprofen adszorpcióját és deszorpcióját tanulmányozta szén
nanocsövet tartalmazó hidroxiapatit, illetve szilikáttal
szubsztituált hidroxiapatit kompozitok esetében. A szorpciós
mérések azt mutatják, hogy a kettő szorpciós kapacitása és
hatásfoka jelentősen eltér. Mindennek a jelentősége az
elnyújtott hatású gyógyszerhordozásban van.
A régészetben (is) zajló csendes genetikai
forradalom lehetőségeit villantja fel Csáky Veronika tanulmánya,
amely a nyitra-sindolkai temetőben talált 303 szláv és magyar
eredetű sír leletei alapján az ott élt népesség keveredésének és
kontinuális együttélésének következményeit tárja fel. A
kiválasztott minták mitokondriális DNS-ének laboratóriumi
elemzése alapján beigazolódott, hogy genetikai összetételében a
vizsgált populáció hasonló a mai modern európai népességhez, de
közelebb áll a középkori szlávokhoz és longobárdokhoz, mint más
ebben a korban élt populációhoz.
Két erdélyi ösztöndíjas a biodiverzitás
kérdéseit közelíti meg különböző szempontok alapján.
Osváth-Ferencz Márta kétéves kutatás során egy lepkefaj, a
nagyfoltú hangyaboglárka egy erdélyi populációjának jellemzőit,
valamint az élőhelyén található hangyaközösség szerkezetét
tanulmányozta. A hangyaboglárka rendkívül érzékenyen reagál a
környezetét ért változásokra, megbízható jelzője egy-egy terület
fajgazdagságának, s Európa-szerte a fajgazdagság megőrzésének
szimbólumává vált. Dénes Avar-Lehel pedig egy szőrösszemű
iszapszúnyog fajcsoport megfigyelésével vizsgálta a déli
Kárpátok biodiverzitásának alakulását. A tanulmányban
bemutatott, felfedezett új faj a P. roxolanica. Bár a Keleti- és
a Déli-Kárpátok határán elhelyezkedő változatos élőhelyekben
gazdag Bucsecs-hegységben az endemikus fajok száma alacsony,
több kutatás igazolja menedékhely szerepét.
A harmadik rész tanulmányai az olvasó számára
egyértelművé tehetik, hogy a magyar nyelv, a magyar
művelődéstörténet milyen erős szálakkal köti össze a magyarság
különböző térségi, állampolgári részidentitásokkal rendelkező
csoportjait. Különösen a nyelvészeti tanulmányok mutatnak túl a
szűkebb szakmai megközelítéseken. Görög Nikolett Ikrek névadása
Beregszászon a 20. század folyamán a Beregszászi Római Katolikus
Plébánia anyakönyvei alapján című munkája a beregszászi
katolikus plébánián 1906 és 2000 között megkeresztelt 104
ikerpár névadási szokásain keresztül érzékelteti azt, hogy a
régió államjogi helyzetének változásain kívül milyen tényezők
hatása figyelhető meg a névválasztásban.Séra Magdolna Hasznos
nyelvészet. A kárpátaljai magyar szülők iskolai
tannyelv-választásának hátteréről című tanulmányának egyik
fontos megállapítása, hogy az iskola-, illetve a szülők
tannyelv-választási döntéseinek hátterében szimbolikus és valós
okok állnak. Az államnyelv elsajátításának szándéka, az ukrán
nyelven való könnyebb boldogulás, érvényesülés reménye mellett
tartósan jelen van az anyanyelven való boldogulás és a magyar
identitás fontossága, illetve különböző rejtett kompenzációs
stratégiák, megfelelési kényszerek is közrejátszanak. Tóth
Katalin „Hát akkor kötözködj fel, és gyere velem.” Betekintés a
nyitragerencséri nyelvjárás igekötős igéinek világába című
tanulmány a szlovákiai magyar nyelvészetben Jakab István óta
erős igekötő-kutatás legjobb hagyományait folytatja egy finom,
cizellált, okos és szép munkában. A kötetzáró két
művelődéstörténeti tanulmány – Szabó Eszter, illetve Tőtős Áron
dolgozatai – igazi gyöngyhalászati mesterművek. A korábban az
egész magyar színházi kultúrát meghatározó kolozsvári színészet
a hatvanhárom vármegyés, alig félévszázadot megélt kiegyezés
kori Magyarországon igen gyorsan Budapest, a fővárosi színházi
élet árnyékába került, ami igen plasztikusan tükröződik Szabó
Eszter gazdagon dokumentált munkájában. Tőtős Áron a dualizmus
kori magyarországi „bukott nők” élettörténeteit, a prostitúcióra
vonatkozó statisztikai, kriminalisztikai források és a
sajtóleírások alapján bizonyítja, hogy egy-egy társadalom lelki,
szellemi állapotát gyakran pontosabban fel lehet mérni a
legelesettebb rétegek tanulmányozásával, mint az elitek
vizsgálatával.
Ismertetésünket azzal szeretnénk zárni, hogy
az Intelligens háló 2016. évi kötete a szerzők, szerkesztők
munkájának köszönhetően erőteljes, okos és ezért remélhetően
sokak által regisztrált felkiáltójel marad a CT létjogosultságát
megkérdőjelező vitákban. Mert, amint az általában a határon túli
programok jelentős részére jellemző, a CT eddigi rövid
fennállása alatt is sok volt a bizonytalanság és a változás.
2016 tavaszán a felelős miniszterelnök-helyettes bejelente, a
programot radikálisan átalakítják, és elsősorban a Sapientia
Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel, valamint a II. Rákóczi Ferenc
Kárpátaljai Magyar Főiskolával együttműködve kívánják
működtetni. Csak remélni lehet, hogy a kisebbségi körülmények
közt zajló tehetséggondozásban különösen fontos magyarországi
kutatói, intézményi, személyi kapcsolatok, együttműködési
lehetőségek a változott keretek közt is fennmaradnak. (B. Varga
Judit szerkesztő: Intelligens háló 2015. Határon túli fiatal
kutatók tanulmánya. Tatabánya: Edutus Főiskola, 2016)
Nagy Melinda
Selye János Egyetem, Komárom
Szarka László
MTA Bölcsészettudományi
Kutatóközpont Történettud. Intézet, Selye János Egyetem, Komárom |
|
