Három magyar

a világ legidézettebb kutatói között

Három itthon dolgozó magyar kutató szerepel azon a 3215 fős listán, amelyen a Thomson Reuters Corporation tudományos adatszolgáltató cég nyilvánosságra hozta a világ legtöbbet idézett tudósainak nevét. A highlycited.com-ra összesen huszonegy természet- és társadalomtudományi területről azok kerülnek fel, akik idézettség szempontjából az illető területen a legfelső egy százalékban vannak.

Csabai István az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének professzora, Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetének igazgatója, valamint Simon István, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója szerepel a highlycited.com oldalon.

Ígéretes új szer a pikkelysömör ellen

A krónikus gyulladásos bőrbetegség, a pszoriázis kezelésében amerikai orvosok két klinikai vizsgálat során is igen hatékonynak találták a secukinumab nevű új szert.

Az egyik tesztben 738 páciens vett részt, akiknek kétharmada injekció formájában öt héten át hetente, majd havonta egyszer kapott 300 mg, illetve 150 mg secukinumabot. A betegek maradék egyharmada hatóanyag nélküli placebót kapott.

A nagyobb dózisú kezelésben részesültek 75 százalékánál három hónapon belül javultak a pikkelysömör tünetei. Ebben a csoportban a betegek több mint 28 százaléka a tünetek teljes megszűnéséről, míg 59 százalék kb. 90 százalékos javulásról számolt be. Ugyanakkor a placebocsoport tagjainál csak 5 százalékban következett be javulás.

A másik klinikai vizsgálatban 1306 beteg vett részt, akiknek a fele kapott secukinumabot ugyancsak a már említett kétféle dózisban. A páciensek negyede a mostanáig egyik leghatékonyabbnak tartott etanercept kezelésben részesült, míg a maradék 25 százalék placebót kapott. A nagyobb dózisú (300 mg) új hatóanyag a betegek 77 százalékánál 12 héten belül javulást eredményezett, míg a régebbi gyógyszerrel ez az arány 44 százalék volt, a placebocsoport tagjainál pedig 5. Ebben a vizsgálatban az új szerrel történő kezelés a betegek 54 százalékánál eredményezte a tünetek kb. 90 százalékos javulását, míg a már forgalomban lévő etanercept esetén ilyen mértékű javulás csak 20 százalékban következett be. A secukinumab hatására a páciensek negyede, etanercept hatására 20 százalékuk szabadult meg teljesen a tünetektől.

A secukinumab egy immunrendszerre ható szer, egy monoklonáris ellenanyag, amely a gyulladásos folyamatok létrehozásában szerepet játszó egyik fehérje, az ún. interleukin-17A hatását gátolja. Korábbi kutatások mutatták ki, hogy az interleukin-17A bűnös a pikkelysömör kialakulásában, az új hatóanyag tehát tudatos gyógyszertervezési és fejlesztési kutatások eredményeként született.

Az egyetlen mellékhatás, amelyet a most közölt klinikai vizsgálatok során tapasztaltak, a szer immunrendszert befolyásoló hatásmechanizmusával van összefüggésben: a kezelt betegek a placebocsoport tagjainál erősebb fogékonyságot mutattak a fertőzésekre. Ez hasonló szintű volt, mint amit a régi gyógyszer alkalmazása során megfigyeltek.

A klinikai vizsgálatok eredményei szerint a secukinumab minden ma rendelkezésre álló szernél hatékonyabb a pikkelysömör kezelésére, és az amerikai gyógyszerhatóság (Food and Drug Administration) hamarosan dönt arról, hogy engedélyezi-e a szer törzskönyvezését.

Langley, R. G. – Elewski, B. E. – Lebwohl, M. et al.: Secukinumab in Plaque Psoriasis—Results of Two Phase 3 Trials. The New Endland Journal of Medicine. 9 July 2014. DOI: 10.1056/NEJMoa1314258 • WEBCÍM
 

A Parkinson-betegek kreatívabbak

Izraeli kutatók kreativitástesztekkel bizonyították egy korábbi megfigyelésüket, miszerint a Parkinson-kórban szenvedő emberek kreatívabbak, mint az egészségesek.

A Parkinson-kór az idegrendszer betegsége. Lényege, hogy az agy egy ősi területén, a substancia nigrában pusztulnak a dopamin nevű idegingerület-átvivő anyagot termelő sejtek, és ez mozgászavarokat idéz elő. A betegség jelenleg gyógyíthatatlan, kezelése a dopamin pótlásán keresztül a tünetek enyhítésére irányul. A terápiában többféle gyógyszercsalád áll rendelkezésre. Az

egyik a dopamin agonisták csoportja, ezek képesek az agyban a dopamin fogadóhelyeihez, receptoraihoz kötődni, és ezzel dopaminszerű hatást kiváltani. Vannak szerek a termelődött dopamin lebomlásának megakadályozására, de talán a legfontosabb gyógyszer az ún. levodopa, amelyből a szervezet dopamint készít.

A vizsgálatok során a kutatók huszonhét gyógyszeresen kezelt Parkinson-beteget, és huszonhét, korban és iskolai végzettségben hozzájuk hasonló egészséges kontrollszemélyt kértek különböző kreativitási tesztek elvégzésére. Voltak például olyan távoli asszociációs feladatok, amelyek során három szóhoz egy konkrét kontextuson belül egy negyediket kellett illeszteni, vagy kérdésekre szokatlan dolgokat lehetett mondani. (Például mire tudna használni egy szandált.) A kutatók szerint a betegek eredetibb válaszokat és gondolatgazdagabb interpretációkat adtak, mint az egészségesek. A kutatásokat vezető Rivka Inzelberg professzor szerint az eredmények nem meglepőek. „A művészi alkotókészség és a dopamin közötti kapcsolat régóta ismert. Tudjuk például, hogy Van Goghnak pszichotikus rohamai voltak, amelyek során az agyban sok dopamin szabadul fel. És ezeknek a suboknak az idején mesterműveket alkotott.”

A Parkinson-betegek gyakran elszigetelődnek, a professzor szerint azonban a művészi munka segítheti őket az önkifejezésben, a velük kapcsolatos előítéletek leküzdésében.

Faust-Socher, Achinoam – Kenett, Yoed N. – Cohen, Oren S. et al.: Enhanced Creative Thinking under Dopaminergic Therapy in Parkinson Disease. Annals of Neurology. June 2014. 75, 6, 935–942. DOI: 10.1002/ana.24181

Elektrosztatikus energiahasznosítás

Az utóbbi évek mikro- és nanotechnológiai kutatási eredményeinek köszönhetően egyebek között olyan szuperhidrofób felületek is előállíthatók, amelyekről lepattannak a rákondenzált vízcseppek. Nemrég megmérték, hogy a víztaszító felület és a folyadék határfelületén lejátszódó töltésmegoszlás következtében ezek a felületről lepergő vízcseppek elektrosztatikusan feltöltődhetnek. A Massachusetts Institute of Technology és a Bell Labs Ireland munkatársai most azzal az ötlettel álltak elő, hogy a jelenséget akár energiatermelésre is lehetne használni.

Az elképzelés megvalósíthatóságát kísérletekkel igazolták, melyek során hidrofóbbá tett felületű réz-oxidot és hidrofil rézlemezt használtak. Méréseik szerint egy négyzetcentiméteres felületen 15 pikowatt elektromos energia nyerhető, de úgy vélik, hogy ez optimális esetben 1 mikrowattra is növelhető. Az utóbbi érték is meglehetősen kicsi, ezzel számolva egy 50 centiméter élhosszúságú kocka segítségével 12 óra alatt lehetne feltölteni egy mobiltelefont, tehát egyelőre kérdéses az ötlet gyakorlati jelentősége.

Miljkovic, Nenad – Preston, Daniel J. – Enright, Ryan – Wang, Evelyn N.: Jumping-droplet Electrostatic Energy Harvesting. Applied Physics Letters. (2014) 105, 013111. DOI: 10.1063/1.4886798 • WEBCÍM
 

Hibás kristályok

vagy rendezett „antikristályok”

A szilárd anyagok leírásakor a fizikai modellek általában az elméleti, tökéletes kristályszerkezetet – a részecskék szabályosan ismétlődő egységekből álló elrendeződését – tekintik kiindulási alapnak, majd ehhez képest hibahelyeket, deformációkat feltételezve közelítenek a gyakorlatban előforduló valós anyagokhoz. Ez a megközelítés azonban nem alkalmazható például az üvegek esetében.

Amerikai fizikusok most megjelent tanulmányukban a másik végletből – a tökéletes kristály ellentétéből – egy teljesen rendezetlen szerkezetből kiindulva kísérelték meg leírni szilárd anyagok mechanikai tulajdonságait. Javaslatuk szerint a tökéletes rendezetlenséghez adagolva szabályos ismétlődéseket jobban közelíthetők a valós problémák, jobban leírhatók a létező szilárd anyagok. A szerzők szerint egy rácshibás kristály tulajdonságai közelebb állnak a tökéletesen rendezetlen „antikristályhoz”, mint a hibamentes elméleti kristályhoz. A módszer további előnye, hogy amorf anyagokra is használható.

A minél jobb modellek új típusú anyagok tervezéséhez, mechanikai tulajdonságok számolásához, illetve méretezéshez lennének hasznosak.

Goodrich, Carl P. – Liu, Andrea J. – Nagel, Sidney R.: Solids between the Mechanical Extremes of Order and Disorder. Nature Physics. Published online 6 July 2014. DOI: 10.1038/nphys3006