Az Európai Fizikai Társulat (EPS) kezdeményezésére
az ENSZ és az UNESCO támogatásával a 2015. év a fény nemzetközi éve
(International Year of Light 2015). Természetesen Magyarország is
kiveszi a részét az ez alkalomból szervezendő eseménysorozatból: a
szervezők különféleképpen igyekeznek felhívni a hazai közvélemény
figyelmét a fény tudományra, oktatásra, technológiára, művészetekre,
valamint az élet minden területére kiható fontos szerepére.
Különösen fontos, hogy a tanulóifjúság aktívan részt vehessen az
eseményekben. A Magyar Tudományban egy tematikus cikkgyűjtemény
közreadását is tervezzük a fény nemzetközi évéhez kapcsolódva.
A végleges programjavaslat kialakítása és az
eseménysor koordinálása az MTA által létrehozott Programbizottság
feladata. A 26 főből álló Programbizottság tagjai tudósok, művészek
és tanárok, elnöke Kroó Norbert akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai
Társulat tiszteletbeli elnöke. Az UNESCO Magyar Nemzeti
Bizottságával, a Magyar Művészeti Akadémiával, az MTA Területi
Bizottságaival és más országos intézményekkel (ELFT, MKE, OFI, TIT
stb.) együttműködve a Programbizottság javaslatot tesz az egész
országot érintő eseményekre, rendezvényekre, tevékenységekre. A
javasolt programokról az mta.hu honlapon tájékozódhatnak az
érdeklődők. A tervezett programok és rangos események a hazai
közvélemény figyelmét hivatottak felhívni a fénynek a tudományban,
oktatásban, technológiákban, művészetekben, gyógyításban,
élelmiszergyártásban, vagyis az élet minden területén betöltött,
kiemelkedően fontos szerepére. Az, hogy a fény egy éven át a
figyelem középpontjában lesz, lehetőség mindnyájunk számára, hogy
újra felfedezzük, vagy éppenséggel most ismerjük meg a fény számos
pozitív hatását életünkre, mindennapjainkra.
|
|
Miért éppen 2015-öt nyilvánították a fény
nemzetközi évévé? Több kerek évforduló is ezt sugallta. Az első
optikai témájú könyv, Alhazen műve éppen 1000 éve jelent meg,
Augustin-Jean Fresnel 200 éve ismerte fel a fény hullámtermészetét,
James Clerk Maxwell 150 éve írta le a fény elektromágneses jellegét,
és Albert Einstein 100 évvel ezelőtt közzétett általános
relativitáselméletében is kulcsszereplő a fény (pontosabban annak
terjedési sebessége). A közelmúlt: 50 éve dolgozta ki Charles Kao az
optikai szállal történő jeltovábbítást, és ugyancsak 50 éve fedezte
fel Arno Penzias és Robert Wilson a kozmikus mikrohullámú
háttérsugárzást. Merthogy a fény nemcsak a látható sugárzást
jelenti, hanem tágabb értelemben az elektromágneses színképtartomány
különféle hullámhosszú sugárzásait is. E két 1965-ös felfedezést
később Nobel-díjra is méltatták. A fényhez több más Nobel-díj is
kapcsolódik, egyebek között a holográfia kidolgozásáért Gábor Dénes
részére, illetve a legutóbb odaítélt kémiai (a nanoszkópiáért Stefan
W. Hell, Eric Betzig és William E. Moerner részére) és fizikai (a
kék fényt kibocsátó LED feltalálásáért Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi
és Nakamura Súdzsi részére adományozott) is.
Hazánkban is nagy hagyományai vannak az optikának:
a Petzvál-lencse a 19. század közepén született, a Magyar Optikai
Művek pedig 1876-ban létesült. A Jánossy Lajos által kezdett optikai
kutatások a KFKI-ban világhírűvé váltak, korán megszülettek a magyar
lézerek és a szegedi attoszekundumos lézer (ELI-ALPS) első ötlete, a
világot egy évtizeddel megelőzve, Magyarországon fogalmazódott meg.
A fény nemzetközi évének ünnepélyes megnyitóját 2015. január
19–20-án, Párizsban tartják. Az International Year of Light 2015
honlapja:
WEBCÍM
Az International Year of Light 2015-ről az EPS honlapján itt lehet
olvasni:
WEBCÍM
|
|