Az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottsága (KÖTEB) az MTA elnökségének közvetlen hatáskörébe tartozó állandó, több évtizede működő tudományos testület, amely munkáját a tudományos osztályokkal (és azok bizottságaival) együttműködésben, de szervezetileg azoktól függetlenül végzi. Feladata az élő és az élettelen környezettel kapcsolatos, a társadalom és a tudományos közösség által felvetett kérdések tudományos igényű áttekintése, tanulmányozása, és annak alapján javaslattétel, illetve állásfoglalás kialakítása az MTA vezetése számára annak érdekében, hogy az Akadémia tudományosan megalapozott véleményekkel tudja segíteni a döntéshozókat.

Az MTA KÖTEB „Energetika és Környezet” Albizottsága környezettudományi kérdésekben az energetika és a környezet kapcsolatának tudományos igényű vizsgálatával segíti az MTA vezetését. Emellett fontos feladata az is, hogy a vonatkozó részterület hazai és nemzetközi eredményeit minél közérthetőbb formában mutassa be, illetve ismertesse meg azokat a tudományos közvéleménnyel és lehetőség szerint a nagyközönséggel is.

Albizottságunk az elmúlt év végi ülésén határozta el, hogy mivel tematikailag a bemutatásra kerülő témakör, nevezetesen a nem konvencionális szénhidrogének (ezen belül is fontosabb elemük, közismert nevén a palagáz és a tömött - kis áteresztőképességű - kőzetek könnyűolaja) az utóbbi néhány év során igen időszerűvé vált hazánkban is, ezért ebben az akadémiai ciklusban ez az első olyan témakör, amelynek nemzetközi és hazai eredményeit be kell mutatnunk, és a magyarországi lehetőségeket meg kell vitatnunk. Ehhez a témakör hozzáértő és művelő szakembereit, szakértőit kértük fel, akik készséggel és örömmel vállalták a szükséges munkát.

A témakör alapos megvitatása céljából 2015. március 26-án előadóülést szerveztünk, amelynek programját gondos előkészítő munkával alakítottuk ki. Az egyeztető megbeszélés keretében azt is elhatároztuk, hogy az előadások írásos változatát cikkgyűjtemény keretében jelentetjük meg, amelyeket (az elhangzás sorrendjében) az alábbiakban adjuk közre: 1. Konvencionális és nem konvencionális kőolaj- és földgázkitermelő eljárások és várható szerepük az energiaellátásban (Pápay József, MOL Nyrt.); 2. A nem konvencionális szénhidrogén hazai kutatásának és termelésének potenciálja (Kovács Zsolt és Fancsik Tamás, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet); 3. Nem hagyományos szénhidrogének kutatása - Hazai lehetőségek, jelenlegi, valamint várható eredmények, gyakorlati tapasztalatok a MOL Nyrt.-érdekeltségű kutatási és termelési területeken (Kiss Károly, MOL Nyrt.); 4. Hazai lehetőségek, jelenlegi és várható eredmények a Falcon társaság kutatási és termelési területén (Szabó György, Falcon Oil & Gas Ltd., Kanada) és 5. Magyarországi palagáz-forradalom az USA-beli sikerek nyomán? A környezetvédelmi felvetések mérlegelése és vizsgálata (Papp Katalin, Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési Főosztálya és Parragh Dénes, Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata). Az elhangzott előadások keretében bemutatott ábraanyag az MTA KÖTEB honlapján érhető el (URL1).

Ismeretes, hogy a palagázzal kapcsolatban az Egyesült Államokban valóságos energetikai forradalom zajlik, annak köszönhetően, hogy a hagyományos módszerekkel már ki nem nyerhető, a kőzet réseiben megbújó gázt függőleges vagy vízszintes kutak egy vagy többlépcsős repesztésével (nagy nyomású víz és homok bepréselésével) vonják ki a föld mélyéből. A még az előző század végén kifejlesztett eljárás eleinte nem volt gazdaságos, de

mára a világpiaci árak alakulásának kedvező hatására az USA néhány év alatt jelentősen megnövelte az ilyen típusú földgáz kitermelésének mennyiségét, és az előrejelzések szerint jó eséllyel önellátóvá válhat az évtized végére. A tömött kőzetekből termelt könnyűolaj termelésének fokozásával pedig 1975 óta először, 2014-ben megelőzte Oroszországot és Szaúd-Arábiát az olajkitermelésben. Így nem meglepő, hogy ennek következtében az Európai Unión belül is növekszik az érdeklődés a palagáz iránt. A témakör fontosságát jelzi az EASAC (Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete) 2014 novemberében kiadott állásfoglalása (URL2) is, amelyben a testület lényegében a palagáz hidraulikus repesztéssel történő feltárását és kitermelését tudományos és műszaki okok alapján is megalapozottnak tekinti (lásd még URL3).

A jelenlegi ismereteink szerint a nem konvencionális szénhidrogéngázból hazánknak jelentős vagyona van. Ezt figyelembe vették az energiastratégia kidolgozása során is (Lovas, 2012). Az energetikailag hasznosítható olajpala- és olajhomokvagyon viszont nem számottevő. Kulcskérdés a jelenlegi technológiákkal gazdaságosan kitermelhető mennyiség, amelyet a hazai terminológia szerint készletnek neveznek (az angol terminológia szerint reserve, míg a vagyon resource). Magyarországon is megkezdődtek azok a kutatási, műszaki munkálatok, amelyek célja a nem konvencionális szénhidrogén-felhalmozódások kitermelhetőségének vizsgálata.

Az ankét célul tűzte ki a hazai tudományos közélet számára a tevékenység során előforduló terminológiák ismertetését, a szénhidrogének várható szerepének bemutatását az energiaellátásban – középtávon – mind a konvencionális, mind a nem konvencionális kitermelési módszereket illetően. Ezt követően bemutatták a hazai lehetőségeket, majd két előadás foglalkozott a hazánkban elvégzett földtani kutatások és termelési lehetőségek gyakorlati eredményeivel a nem konvencionális szénhidrogének kitermelésével kapcsolatosan. Végül a klasszikus művelési eljárásoktól kissé különböző (gyakorlatilag megegyező) kitermelési eljárások környezetvédelmi és jogi szabályozásának tárgyalása is sorra került.

Megjegyezzük, hogy a nem konvencionális szénhidrogének témakörében magyar nyelven az első átfogó ismertetés közel egy évtizede készült OTKA-kutatás keretében (Lakatos – Lakatosné Szabó, 2008). Figyelemre méltó, hogy a több évtizedes hazai szénhidrogén-bányászat eredményeit és tapasztalatait is alapul véve a nem konvencionális szénhidrogének kutatása és kitermelése témakörben az Akadémiai Kiadó gondozásában angol nyelven tan- és szakkönyv jelent meg (Pápay, 2013).
 

Kulcsszavak: Környezettudományi Elnöki Bizottság (KÖTEB), nem konvencionális szénhidrogének, palagáz, palaolaj, tömött kőzetek, könnyűolaj
 

IRODALOM

Lakatos István – Lakatosné Szabó Julianna (2008): A nem konvencionális szénhidrogének jelentősége a XXI. században. Globális kitekintés – hazai perspektívák. In: Szentgyörgyi Zsuzsa (szerk.): Tanulmányok a magyarországi energetikáról. MTA, Budapest, 115-146. A cikk bővített változata: • WEBCÍM

Lovas R. (szerk.) (2012): Áttekintés Magyarország energiastratégiájáról. (MTA Köztestületi Stratégiai Programok) MTA, Budapest • WEBCÍM

Pápay József (2013): Exploitation of Unconventional Petroleum Accumulations – Theory and Practice. Akadémiai, Budapest