A jelenleg folytatott sejt- és molekuláris biológiai kutatások fontos hiányossága, hogy a vizsgált paramétereket legtöbbször csak kvalitatív vagy szemikvantitatív módon jellemzik. A szekcióban olyan eljárások kerültek bemutatásra, melyekkel a biológia számára fontos paramétereket (például: sejtadhézió erőssége, struktúrák 3D kiterjedése) lehet pontosan elemezni.

A sejtektől a makroszkopikus élőlényekig terjed azoknak az élő rendszereknek a sora, amelyek mozgása analizálható Osváth Szabolcs új módszerével. A hagyományos képalkotó módszereknél a megfigyelt objektum mozgása általában a képminőség rovására ment, az új eljárás viszont éppen az élő szervezetben mindig előforduló mozgásokra koncentrál. Erről részletesebben is olvashatnak Osváth Szabolcs és munkatársai cikkében.

A fénymikroszkópok z irányú (az optikai tengellyel párhuzamos) felbontóképessége sokkal rosszabb, mint az x-y irányú felbontás, ezért a objektumok az optikai tengellyel párhuzamosan megnyúlnak a három dimenziós képeken. Ezen hiba kiküszöbölésére mutatott be egy ötletes eljárást Búzás András, aki a sejteket egy fénnyel vezérelhető mikromanipulátorra helyezte. A sejteket ezután a mikroszkópban forgatva javult a kapott mikroszkópi kép minősége. A részletekről Búzás András és munkatársai írása számol be.

A sejtek és egyes makromolekulák kötődése fontos szerepet játszik az immunválasz elindításában. Ennek vizsgálatáról beszélt Ungai-Salánki Rita (Pannon Egyetem). A makromolekulákat egy mikroszkóp tárgylemez felületére vitte fel, majd a hozzájuk tapadt sejtek

adhéziójának erősségét úgy vizsgálta, hogy ezeket egy mikropipettával próbálta lehúzni. A leszíváskor alkalmazott vákuum mértéke jellemző a sejt adhéziójának erősségére. Ezzel a módszerrel szelektíven lehet sejteket válogatni a kötődés erőssége szerint, valamint a módszer további előnye, hogy viszonylag gyors és automatizálható.

A Patkó Dániel (MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet) által bemutatott nagy érzékenységű optikai bioszenzor mind fehérjék, mind sejtek jelölésmentes detektálására alkalmas. Az optikai hullámvezető elvén alapuló szenzor már néhány pikogramm tömegű anyagot képes érzékelni. A módszer kiválóan alkalmas a felületre kitapadó sejtek különböző bevonatokkal való kölcsönhatásának tanulmányozására.

Lukács András az ultragyors spektroszkópiai módszereket állította csatasorba a fotoliáz fehérje kinetikájának megismeréséhez. Erről részletesen az ő cikkében olvashatnak.

A mikroorganizmusok közti sejt–sejt kommunikáció kémiai jelmolekulák révén valósulhat meg. Ezt a jelátvitelt egy mikrofluidikai chip segítségével tanulmányozták Nagy Krisztina és munkatársai (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont). A mikrocsatornában a sejteket membrán választja el, amelyen azonban a kémiai jelátvivő anyagok átjuthatnak. Ilyen módon sikerült több jelátvivő ágenst azonosítani különböző baktériumok esetén. Szintén fontos, hogy a chip segítségével antibiotikum gradienst is létre lehet hozni, és mikroszkóp segítségével meg lehet figyelni a térben változó antibiotikumkoncentrációnak a baktériumok eloszlására való hatását.