Az európai tehetségközpontok, köztük – elsőként – egy budapesti központ létrehozásának az ötlete, igénye 2011-ben, a magyar uniós elnökségi program részeként megrendezett tehetségkonferencia zárónyilatkozatában jelent meg. A résztvevők javasolták, hogy „a közös európai tehetségsegítő tevékenység támogatása, összehangolása és nyomon követése érdekében Budapesten jöjjön létre egy Európai Tehetségközpont”.

Az ötlettől a megvalósításig alig egy év telt el (a központ megalapításáról 2012 februárjában a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács döntött) az aktívan 2012 júliusa óta működő Budapesti Európai Tehetségközpont (EUTK) anyagi támogatását a Magyar Nemzeti Tehetségprogram (NTP) vállalja fel. Az NTP-pályázatokon keresztül a működés feltételeinek egy részét folyamatosan biztosítja, hiszen az NTP-nek kiemelkedő célja többek közt a sikeres magyar tehetségsegítő programok idegen nyelveken való megismertetése és megjelenítése, a tehetségsegítés jó példáinak EU-adaptálásra való előkészítése, EU Tehetségnapok, tehetségsegítő EU-együttműködések kezdeményezése és a nemzetközi tapasztalatcserék támogatása.

Az EUTK tevékenységi körének kialakítása kezdettől fogva az NTP-ben megfogalmazott célokkal összhangban történik. Ugyanakkor a tevékenységek megvalósítása során szoros együttműködés alakult ki az Európai és a Magyar Tehetségsegítő Tanács (NTT/ECHA) egyéb programjaival is, hiszen az EUTK működése csak e két tanács keretein belül értelmezhető. Többek között ide vezethető vissza, hogy a központ munkáját több mint száz magyar és nemzetközi, a tehetséggondozás területén dolgozó szakember segíti. Közülük kiemelkedik a tanácsadó testület tagjainak – Magyarországról Prof. Csermely Péter, az Egyesült Királyságból Prof. Joan Freeman, és a hollandiai Dr. Lianne Hoogeveen – önkéntes munkája. A feladatok teljesítéséhez minden esetben komoly mértékben hozzájárul a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) infrastruktúrája.

Nagyon távoli megközelítésben a központ tevékenységét felfoghatjuk egyfajta Európa számára tett jószolgálatként is. Fő feladatai közé tartozik az európai tehetséghálózat megteremtésének elősegítése, aminek megvalósult, gyakorlati példáját a magyar Tehetségpontok együttműködési modellje adja. Ez a modell olyan jó gyakorlat, melyre – túlzás nélkül állíthatjuk – világszerte kíváncsiak a szakértők, és adaptálását számos ország elkezdte, fontolgatja. A központ egy-egy ország számára segíti a magyar modell nemzeti szinteken való megvalósulását. Ugyanakkor – mivel a hálózatosodás igénye mára már nemcsak nemzeti oktatáspolitikák, hanem európai tehetséggondozók közös céljaként is megjelent – a központ az európai tehetségsegítő hálózat kialakításában is aktívan részt vesz.

Mit is jelent hálózatban gondolkodni?

Miért is lehet ez fontos Európának, Magyarországnak? Olyan ez, mint az örkényi paprikakoszorú kérdése: „Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú. Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős. De mégse koszorú.” Milyen többlet rejlik a koszorúban?

Egy jól működő hálózatnak számos olyan előnye van, amely nyomán a hálózatba befektetett „energia” megtérül. A tehetségtámogatás területére vetítve: felgyorsíthatja a tehetségtámogatással kapcsolatos ismeretek, jó gyakorlatok elterjedését, közös kutatásokat generálhat a szakterületen, amire a tehetségekkel kapcsolatos témákban Európának égető szüksége lenne. Az európai és nemzeteken belüli együttműködések új tehetségtámogató formák és új típusú összefogások megjelenéséhez vezethetnek, ezt nap mint nap láthatjuk a magyar példán keresztül is. Új tehetségtámogató rendszerek új és más típusú tehetségek megtalálásának újabb lehetőségeit rejtik magukban: ez az egyik leglényegesebb eleme a tehetségbarát Európa felé vezető útnak. Egy tehetségbarát Európa pedig záloga lehet a jelenleginél szerencsésebb struktúrájú európai tehetségmenedzselésnek. Mindez segítheti a napjainkra oly jellemző magas munkanélküliség mérséklését, a későbbiekben pedig a tehetségeink Európában tartását, ami bizonyos szempontból kontinensünk életbiztosítása is. Hiszen tanúi vagyunk tehetségeink elvándorlásának, aminek hosszú távon beláthatatlan, euró milliárdokban mérhető gazdasági következményei is lehetnek. Egy európai tehetségtámogató hálózatnak a fentiek mellett számos más értékes hozadéka is van.

A tehetségtámogató hálózat kialakításához elsősorban egymás megismeréséből kiinduló, bizalmi alapokon álló együttműködésre van szükség. Az egymás megismerését követheti az erőforrások – mint például a jó gyakorlatok – megosztása, így nem kell mindent mindenkinek újra „feltalálnia”. Tanulni lehet egymás hibáiból, egymás sikerei adoptálhatók. Jó példa erre az elmúlt másfél év során az EUTK-ba személyes tapasztalatcserére érkező, a Tehetségpont hálózat felől érdeklődő, amerikai, cseh, japán, kínai, lengyel, lett és szlovén kutatók, szakértők sora. De az elmúlt másfél évben a központ munkatársai is közel ötven alkalommal mutatták be a magyar példát szerte a világon. Az erőforrás-megosztás mellett a közösség, a hasonló gondolkodás tudata is sokat jelent. Hálózatban lenni érzelmi és strukturális támogatottság is egyben, demonstrációja a hasonlóan gondolkodók/hasonló tevékenységet végzők számának. Természetesen egy európai hálózat sikeréhez a szakemberek és oktatáspolitikusok közös munkája elkerülhetetlen.

Hogyan is néz ki ez a gyakorlatban?

A hálózat kialakításának elősegítéséhez az egyik első lépés 2012 szeptemberében az EUTK honlapjának (URL1) létrehozása volt. A honlap folyamatosan fejlődik mind grafikailag, mind adatszerkezetében. Másfél év alatt közel hetven újságcikk keretében hírt adott a legfontosabb nemzetközi tehetséggondozással összefüggő eseményekről, a honlap alkalmassá vált az európai tehetségtámogató tevékenységeket összegyűjtő térkép megjelenítésére is. Ez a térkép kiváló forrásként szolgálja az alakuló európai tehetséghálózatot. 2014 januárjára a térképhez a tehetséggondozók huszonkilenc európai országból közel százötven különféle tehetségtámogató tevékenységgel csatlakoztak (URL2). Eleinte személyes megkeresések, a korábban kiépített kapcsolatok álltak a megjelenített tevékenységek mögött, ma már a térkép elkezdte önmagát építeni. Hetente érkeznek az újabb és újabb adatlapok. Érdekes, hogy már az európai kontinensen kívüli országok honlapra kerülési igénye is felébredt.

A térképen keresztül eddig szinte ismeretlen kezdeményezéseknek, jó gyakorlatoknak is lehetőségük volt/van presztízsértékű európai megjelenésre szert tenni. Egy-egy tevékenység mellett feltüntetett adatok alapján lehetőség nyílik arra, hogy európai tehetségtámogató intézmények/szakemberek vagy tehetségek egymásra vagy éppen egy új tehetségtámogató tevékenységre találjanak, kapcsolatokat építsenek ki. Erre utal a honlap látogatottságának folyamatos növekedése is, havonta kb. ötszáz új látogatóval többen keresik fel az oldalt. A weben helyet kapott egy mára 214 tehetséggondozással összefüggő egyedülálló forrásközpont is, ahol tehetséggondozással kapcsolatos könyvek, cikkek, konferenciák stb. keresésére van lehetőség.

A hálózatépítésnek részint eszköze, részint eredménye is a jó tehetségsegítő gyakorlatok megismerése, bemutatása. A központ az elmúlt másfél évben a nemzetközi tapasztalatcseréhez magyar és külföldi tehetségsegítő jó gyakorlatok könyvekbe szerkesztve vagy önálló tanulmányként való publikálásával is hozzájárult. 2012-ben elkészült a Nemzetközi Horizontok második kötete, melyben három kontinens kilenc tehetségsegítő jó gyakorlata került bemutatásra, olyan részletességgel, hogy adaptálhatóvá váljon a gyakorlatok egésze vagy egy-egy eleme. Jelentős vállalkozás volt a Kárpát-medencei tehetségsegítésről készített körkép is, amely a határon túli magyarok kilenc jó gyakorlatát is tartalmazta. A tanulmányoknak, könyveknek

szintén a honlap ad megjelenési lehetőséget; az itt (URL3) megtalálható jó gyakorlatok számos esetben – a nemzetközi szakirodalomban is – hiánypótló munkák. Ki kell emelnünk, hogy szinte minden jó gyakorlat leírása mögött a személyes kapcsolatfelvétel fontos szerepet játszott. Közel hatvan külföldi szakértő segítette önkéntes alapon a jó gyakorlatírók munkáját, fogadta a központ kutatóit, vagy nyújtott e-mailes/telefonos felvilágosítást. Arra is volt példa, hogy külföldi kutatók saját tanulmánnyal jelentkeztek (Vietnam, Szaúd-Arábia). Több alkalommal volt lehetőségük a munkatársaknak, kutatóknak vagy diákoknak, hogy külföldi tanulmányutakon vegyenek részt. Jó példa erre a Finnországba látogató, diákokból és mentorokból álló csapat közös, fafeldolgozó mesteriskolákat történő látogatása.

A tevékenységtérképen a tevékenységek feltüntetése csupán az első lépés, ez a későbbiekben Európai Tehetségpontok vagy éppen Európai Tehetségközpontok rendszerének a bemutatására is alkalmas lesz. Persze mindehhez szükséges az, hogy az európai hálózatban majdan részt vevő hálózati pontok (Európai Tehetségpontok) és csomópontok (Európai Tehetségközpontok) kritériumrendszere kialakuljon. A kritériumrendszer kialakításában való részvétel, az ezzel kapcsolatos koordinációs tevékenység lebonyolítása, szakértőkkel való egyeztetés, az alakuló kritériumrendszer bemutatása Európa-szerte szintén a központ feladatai közé tartozik. A cél, hogy kikristályosodjon egy minden ország számára elfogadható konszenzus a tehetséghálózat olyan struktúrájú felépítésével kapcsolatban, amelyben az Európai Tehetségtanácsnak (ECHA) kiemelkedő szerepe lesz. A kritériumrendszert bemutató EUTK-kiadvány (Towards a European Talent Support Network) elkerült a legrangosabb európai szakértőkhöz, döntéshozókhoz, közkinccsé vált Európában.

A központ hálózatfejlesztő munkájának másik oldala a 2012 telén elindult lobbitevékenység. Ez eleinte Gál Kinga EP-képviselő asszony által beterjesztett, többek közt az európai tehetséggondozó hálózat kialakításáról is szóló, WD 34/2012 sz. írásbeli nyilatkozatnak az EP-képviselők körében való megismertetéséhez, a képviselők aláírásáért folytatott kampánymunkához kapcsolódott. A lobbitevékenység kiemelkedő eseménye volt – a részint az EUTK által szervezett – az Európai Parlamentben történő, 2013 januárjában tartott, a tehetséggondozás fontosságáról és az európai hálózatról szóló nyilvános meghallgatás. Ezen Csermely Péter professzor a hazai eredményeket bemutatva az európai tehetséghálózat kialakításának jövőbeli terveiről beszélhetett. A 34/2012-es nyilatkozat 2013-ban tizenkilenc év óta először vetette fel az európai parlamenti képviselők számára a tehetséggondozás ügyét; nagyszámú aláírás (178 képviselő) biztosította, hogy a nyilatkozat betöltse „hivatását”, felhívja a döntéshozók figyelmét a tehetségtámogatásnak az innováció elősegítésében, és a társadalmi mobilitásban betöltött szerepére. Lehetőséget adott arra is, hogy Csermely Péter találkozzon az EU soros elnökségét betöltő írek oktatási miniszterével, Ruairi Quinn-nel, majd számos uniós oktatáspolitikussal.

A hálózatépítés ismét másik oldala a különösen a közép-európai térségben és a határon túli magyarok körében elinduló együttműködéseket támogató rendezvények szervezése vagy az azokon való részvétel. Közép-európai tehetséggondozók találkozója, kutatással, együttműködéssel kapcsolatos megbeszélések is fémjelzik a központ munkáját, ami nyomán uniós pályázatok, új együttműködések születtek, vagy éppen számos országban helyi hálózatfejlesztő munka indult el (Lettország, Csehország, Románia stb.).

A Kárpát-medencei térség tehetségsegítő hálózatának fejlesztése is szerves, sőt kiemelt eleme az európai tehetségtámogató hálózat kialakításának. A határon túli Tehetségpontokkal való együttműködés az elmúlt másfél évben igen változatos formában valósult meg. A korábban említett könyv bemutatójával összekapcsolt határon túli tehetségsegítők konferenciáján keresztül különböző határon túliak számára szervezett műhelymunkákon, előadásokon át az erdélyi tehetségsegítők kerekasztal beszélgetéséig. Külön említést érdemel a határon túli tehetségnapok támogatása, az azokon való részvétel, szakmai előadások tartása (például: Vajdasági Tehetségnap, Nyilas Misi Tehetségnap, beregszászi 2. Kárpátaljai Tehetségnap stb.).

Az európai hálózat kialakításával szorosan összefügg a Magyarországon 2006 óta épülő, úgynevezett tehetségpont-hálózatmodell nemzetközi megismertetése is, ami többek közt a jelenleg kialakuló európai hálózatos gondolkodás egyik mintájául szolgál. Az elmúlt másfél évben nemzetközi és hazai konferenciákon tartott előadások, műhelymunkák és magas rangú európai döntéshozókkal történt megbeszélések kapcsán vagy hazánkba látogató delegációk körében közel ötven alkalommal mutattuk be a hazai tehetségpont-hálózatmodellt. Ezek között az alkalmak között szerepelnek a tehetséggondozó szakma legrangosabb külföldi konferenciái is: European Council of High Ability (ECHA) – 2012; International Conference on Talent Development and Excellence (ICTDE) – 2013; World Council for Gifted and Talented Children (WCGTC) – 2013. Természetesen a magyar hálózatmodell bemutatásával kapcsolatban mindig megjelentek az európai hálózat kialakításának tervei, tervezett kritériumai. A Tehetségpont modell mellett minden olyan jó gyakorlat terjesztését és bemutatását is felvállalja a központ, ami iránt érdeklődés mutatkozik a külföldi szakértők felől. Ilyen például a korai tehetségazonosítás egyik, Magyarországon kifejlesztett jó gyakorlata, az ún. Kíváncsi láda is, melynek megismertetésére a központ több hazai és külföldi műhelymunkát szervezett.

Mintaadó tevékenység

A központ munkája Európában egyfajta mintaadó tevékenység is. A központ megmutatja, hogy a jelenleg alakulófélben lévő tehetségtámogató hálózathoz milyen módon, milyen tevékenységekkel tud egy Európai Tehetségközpont hozzájárulni. A központ megpróbálja felhívni a tehetséggondozók és döntéshozók figyelmét arra, hogy az európai tehetséghálózat megteremtésének elősegítése minden európai ország közös érdeke is. A központ távlati célja – a magyar együttműködési modell sikeréből kiindulva –, hogy hozzájáruljon európai szervezetek, szakemberek egy nyitott, rugalmas, Európa országain átívelő hálózatba szervezéséhez, keretet és lehetőséget adjon az elszigetelten, rejtetten vagy már megszerveződött hálózatokban működő tehetséggondozóknak egy olyan közös munkához, ami biztosítja, hogy a tehetségek támogatásának fontossága megfelelő hangsúlyt kapjon minden európai államban.

Már ez alatt a másfél év alatt is érzékelhető volt, hogy az épülő európai tehetségsegítő hálózat révén a témához kapcsolódó információk megosztása gyorsul, a tehetséggondozásban érdekelt társadalmi szereplők könnyebben találják meg egymást.

A Budapesti Európai Tehetségközpont mintaadó tevékenységének fontos eleme, hogy inspirálja a hasonló célokat kitűző hálózati csomópontok létrejöttét, hogy minél több Európai Tehetségközpont és Tehetségpont gazdagítsa a tehetségtérképet.

A Budapesti Európai Tehetségközpont elmúlt másfél éves tevékenykedésének ars poeticáját egy Csíkszentmihályi Mihálytól vett idézetben ragadhatjuk meg legjobban: „óriási különbséget jelent a gyerekek szempontjából, hogy olyan környezetben élnek-e, ahol a tehetséget értékelik, és mindent megtesznek a fejlesztéséért, vagy olyanban, ahol a tehetséget hagyják parlagon heverni.”

Fuszek Csilla

igazgató
 

Kulcsszavak: tehetséggondozás, Tehetségsegítő Tanács, nemzetközi tehetségtámogatási hálózat, Tehetségpont modell