Bármilyen későn érdemes abbahagyni

a dohányzást

Egy amerikai tanulmány szerint bármilyen későn hagyja valaki abba a dohányzást, tovább fog élni, mint ha folytatná. Sarah Nash és munkatársai 160 ezer, legalább hetvenéves ember hat évig tartó követéses vizsgálatával jutottak erre a következtetésre. A tanulmány kezdetekor a résztvevők átlagéletkora 75 év volt. 56%-uk korábban, 6%-uk ma is dohányzik. A tanulmányban részt vevők 16%-a halt meg a hat év folyamán. Minél később hagyta abba valaki a dohányzást, annál nagyobb esélye volt erre: a 30-as éveikben leszokók 16%-a hunyt el a vizsgált időszakban, és minden további évtizeden át folytatott dohányzás további 4%-os növekedést jelentett a halálozási statisztikában. Az ötvenes éveikben abbahagyók 28%-a halt meg a vizsgálat éveiben. A dohányzók körében ez az arány 33% volt.

A vizsgálat alátámasztotta az eddigi ismereteket: a dohányzás a tüdőrákon kívül számos daganatos betegség , illetve a szív- és érrendszeri kórképek kialakulásának kockázatát emeli, valamint a leggyakoribb oka a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek (COPD).

Nash, Sarah H. – Liao, Linda M. – Harris, Tamara B. et al.: Cigarette Smoking and Mortality in Adults Aged 70 Years and Older: Results From the NIH-AARP Cohort. American Journal of Preventive Medicine. DOI: 10.1016/j.amepre.2016. 09.036 • http://tinyurl.com/jo52ft9   WEBCÍM
 

Kiküszöbölhető az egyik kemoterápiás szer halláskárosító mellékhatása

Amerikai és kanadai kutatók megállapították, hogy gyerekeknél és kamaszoknál nátrium-tioszulfáttal jó eséllyel kivédhető a cisplatin nevű kemoterápiás szer által okozott halláskárosodás. A hármas fázisú klinikai vizsgálatot a Children’s Hospital Los Angeles Gyermekonkológiai Központjának szakemberei vezették, de az USA, illetve Kanada kórházaiból további harminchét gyermekonkológiai csoport vett benne részt.

A cisplatin a daganatos betegségek elleni küzdelemben széles körben alkalmazott citosztatikum. Gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt használják, mert többféle tumor esetén kedvező eredményeket lehet vele elérni. Egyik gyakori mellékhatása azonban, hogy fülzúgást, illetve süketséget okoz. Régi cél ennek olyan formán történő megelőzése, hogy a szer hatékonysága ne csökkenjen. Eddig ugyanis a dózis redukálásával próbálták a halláskárosodást mérsékelni.

Az ACCLO431 jelzésű vizsgálatnak 125 résztvevője volt, életkoruk egy és 18 év közé esett. Természetesen valamennyi, a vizsgálatba bevont gyerek cisplatinnal eredményesen kezelhető daganatos betegségben szenvedett. Randomizált módon dőlt el, hogy a cisplatin mellé melyikük kap nátrium-tioszulfátot, és melyikük fog a kontrollcsoportba tartozni.

Hallásvizsgálatokat a kemoterápia befejeztével, illetve egy évvel később végeztek. A „tioszulfátos” csoport tagjai között 29%-ban következett be a hallás elvesztése, míg a csak kemoterápiában részesültek körében ez az arány 56% volt. A legjobb eredményt az öt éven aluli gyermekeknél érték el, akik egyébként a legérzékenyebbek a cisplatin halláskárosító hatására. Érdekes, hogy a megelőzés is náluk a legesélyesebb.

A vizsgálat során a nátrium-tioszulfát egyéb hatásait is monitorozták. Jelentősebb mellékhatást nem tapasztaltak, és azoknál a betegeknél, akiknél nem volt áttét, a kiegészítő kezelés a túlélési időt sem befolyásolta. Áttétes daganatok esetében azonban úgy tűnik, hogy a tioszulfátos csoport tagjai rövidebb ideig élnek. A kutatók szerint pontosítani kell, hogy melyek azok a betegcsoportok, amelyek számára biztosan hasznos a kiegészítő kezelés.

Freyer, David R. – Chen, Lu – Krailo, Mark D. et al.: Effects of Sodium Thiosulfate Versus Observation onDevelopment of Cisplatin-induced Hearing Loss in Children with Cancer (ACCL0431): A Multicentre, Randomised, Controlled, Open-label, Phase 3 Trial. The Lancet Oncology, Online first, 30 November 2016. DOI: 10.1016/S1470-2045(16)30625-8 • WEBCÍM
 

55 millió tonna szén

A század közepéig a globális felmelegedés hatására a talajból is 55 millió tonna szén kerülhet a Föld légkörébe, méghozzá elsősorban üvegházhatású szén-dioxid vagy metán formájában. Ez tovább gyorsíthatja a felmelegedést. Nagyságrendileg ugyanis olyan hatást eredményezhet, mintha a Földön egy újabb, Egyesült Államok méretű iparosodott ország jelenne meg.

Ez az eredménye annak a széles körű kutatásnak, amely során a jelenleg a talajban lévő szén globális felmelegedés hatására bekövetkező lehetséges változásait vizsgálták.

Kutatók évtizedek óta foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a felmelegedés hatására a talaj széntartalma csökken vagy nő-e. A témában – egymásnak ellentmondó következtetésekkel – több ezer publikáció született már.

A most közölt, ötven szerző által jegyzett cikk eredményei olyan modellszámításokból jöttek ki, amelyeket több mint egy tucat ország negyven intézete húsz év alatt összegyűlt adatainak felhasználásával végeztek el.

Crowther, Thomas W. – Todd-Brown, Katherine – Rowe, C. W. et al.: Quantifying Global Soil Carbon Losses in Response to Warming. Nature. 01 December 2016. 540, 104–108. Published online 30 November 2016. DOI: 10.1038/nature20150

Ahol az őssejtek jól érzik magukat…

Franciaországban (École polytechnique fédérale de Lausanne) kifejlesztettek egy gélt, amely minden eddiginél alkalmasabb közeg az őssejtekből létrehozott szervkezdemények – organoidok – kontrollált és standardizált vizsgálatához.

A teljes mértékben szabadalmi védettség alatt álló hidrogél vízből és polietilénglikolból épül fel.

A kutatók kísérleteikben bélből származó őssejteket alakítottak bélszerű struktúrává, és mivel a gél megfelelő stabil környezetet biztosított, vizsgálni tudták azokat a fizikai és kémiai tényezőket, amelyek szükségesek az őssejtek átalakulásához, a szervszerű szerkezet kialakulásához.

Az őssejtekből létrehozott organoidok egyebek között azért fontosak, mert az adott személyből származó sejtek segítségével tanulmányozható az illető betegségének molekuláris biológiai háttere, illetve gyógyszerhatékonysági vizsgálatok is végezhetők rajtuk.

Matthias Lütolf és munkatársai hangsúlyozzák, hogy mostanáig egerekből származó géleket használtak vázként az őssejtekből létrehozott szervecskék számára. Ezek sajátságai azonban nem standardizálhatók, és biológiailag is problémásak lehetnek: például fertőző ágenseket tartalmazhatnak. A tervek szerint a kutatások másfajta organoidok létrehozásával folytatódnak.

Gjorevski, Nikolce – Sachs, Norman – Manfrin, Andrea et al.: Designer Matrices for Intestinal Stem Cell nd Organoid Culture. Nature. (24 November 2016) 539, 560–564 DOI: 10.1038/nature20168
 

Érzékenységi világcsúcs

Soha nem látott pontossággal mértek meg mágneses térben bekövetkező változásokat az ETH Zürich és az Universität Zürich által közösen működtetett Institut für Biomedizinische Technik munkatársai. A mérés egy orvosi diagnosztikában használatos mágneses rezonanciás képalkotó (MRI) készülék belsejébe helyezett vízcseppen, azaz óriási térerő mellett történt, és ez jelenti az igazi újdonságot. Hasonlóan kis változásokat eddig csak mérsékelt mágneses térerő – például a Föld térereje – esetében tudtak meghatározni.

Az érzékenység jól jellemezhető egy tömegmérés-analógiával: az elért eredmény ahhoz hasonlítható, mintha valaki megmérné egy átlagos tömegű és fogyasztású személyautó össztömegének változását, miközben az 0,2 millimétert haladt, és ennek megfelelő mennyiségű üzemanyagot használt el.

Az új mérési technikát a diagnosztikai célú képalkotó eljárásokon kívül számos területen lehet majd használni. Segítségével kutathatók lesznek mindazok a folyamatok, amelyek a mágneses térerő parányi megváltozását okozzák.

Gross, Simon – Barmet, Christoph – Dietrich Benjamin E. et al: Dynamic Nuclear Magnetic Resonance Field Sensing with Part-per-trillion Resolution. Nature Communications. 7, Article number: 13702 (2016) Published online: 2 December 2016. DOI: 10.1038/ncomms13702 • WEBCÍM
 

Bitumen a 7. századból

Egy 7. századi angliai sírhalomban eltemetett hajón talált anyagok között Közel-Keletről származó bitument azonosítottak brit régészek. Szerintük ez az első olyan tárgyi bizonyíték, amely azt mutatja, hogy az adott terület és Közel-Kelet között már abban az időben létezhetett kereskedelmi kapcsolat.

A Suffolkban található, műkincsekben rendkívül gazdag lelőhelyet először 1939-ben tárták fel. Az ékszerek, ezüst tárgyak, érmék, rituális szertartásokhoz használt fegyverek mellett az ott talált anyagok is szerteágazó kutatásokat indukáltak, amelyek, mint a mostani példa mutatja, még napjainkban is hozhatnak új eredményeket.

A sírkamrában talált fekete anyagot korábban helyben készült, hajók javításához használt kátrányként határozták meg. A modern analitikai módszerek, többek között a tömegspektrométerrel kombinált gázkromatográfiás, illetve infravörös spektroszkópos vizsgálatok eredményei mást mutattak. Az Egyesült Királyságból, Szíriából, Libanonból és a Holt-tenger vidékéről származó, referenciaként használt anyagokkal való összehasonlítás után a kutatók származási helyként Szíria területét valószínűsítik.

Burger, Pauline – Stacey, R. J. – Bowden, Stephen A. et al: Identification, Geochemical Characterisation and Significance of Bitumen among the Grave Goods of the 7th Century Mound 1 Ship-Burial at Sutton Hoo (Suffolk, UK). PLOS ONE. 11(12): e0166276. 1 December 2016. DOI: 10.1371/journal.pone.0166276 • WEBCÍM