Az MTA 187. Közgyűléséhez kapcsolódóan 2016.
május 6-án a fenti címmel tartottunk egész napos előadóülést
Akadémiánkon. Szükségtelen hangsúlyoznunk a téma fontosságát,
ezért szinte érthetetlen, hogy mégis ez az első érdemleges hazai
áttekintés ezekről az állatokról.
A hozzám hasonló korú vagy kissé idősebb
olvasóink közül sokan emlékeznek még a „burgonyabogár-szedésre”.
Ez a csinos észak-amerikai bogár a 40-es évek végén érte el
Magyarországot. A szakemberek természetesen tudtak robbanásszerű
terjeszkedéséről; Kadocsa Gyula szinte megkönnyebbüléssel adta
cikkének az Itt a burgonyabogár címet. A „hivatalos politika”
szerint azonban az amerikai imperiálisták dobálták át a határon,
hogy épülő-szépülő országunk mezőgazdaságát tönkretegyék. Nem
dobták, jött.
Azóta sok-sok rovar és egyéb állat- és
növényfaj populációi kerültek olyan országokba, ahol korábban
nem fordultak elő. Nemcsak Amerika Európának, de Európa
Amerikának is sok behurcolt és invazív kártevőt „adott”. A
világkereskedelem és a hatalmas méreteket öltött turizmus a
világon keresztül-kasul terjesztett tova korábban nem ismert
kártevőket.
Az első két összefoglaló előadás írásos
anyagát önállóként közöljük. Véleményem szerint Varga Zoltán a
legtöbb hasonló, alapfogalmi tisztázást célzó külföldi cikk
színvonalát, fogalmazásbeli pontosságát meghaladva tárgyalja a
biológiai invázió általános kérdéseit. Botta-Dukát Zoltán a
hazai behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek
összegyűjtésének tapasztalatait ismertette, hiszen a magyar
botanikusok ebben a |