A szerzők az étrend változásának három lehetséges
szcenárióját vizsgálták meg, és hasonlították össze a jelenlegi
állapottal: 1. ajánlott, egészséges kalóriabevitelen alapuló étrend
2. ajánlott, egészséges kalóriabevitelen alapuló étrend kevesebb
vöröshúsfogyasztással, 3. mediterrán étrend csökkentett
húsfogyasztással. Amennyiben az élelmiszer-fogyasztás
kalóriabevitele az egészségügyi ajánlásoknak megfelelően alakul, nem
következik be jelentős csökkenés a környezeti hatásokban. A vörös
hús hallal, baromfihússal és gabonákkal történő helyettesítése során
mintegy 8%-kal csökkennének a környezeti hatások, ami összességében
a háztartások teljes környezeti hatásában 2%-os csökkenést
jelentene. Ezek az eredmények figyelembe veszik a visszapattanó
hatást is. A kutatás során a mezőgazdasági földterület változását
nem vizsgálták. Az ún. mediterrán diéta elterjedése 10%-kal
csökkentené az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, ugyanakkor a szerzők
véleménye szerint nem egyértelmű, hogy ez az étrend lenne környezeti
és egészségügyi szempontból is ideális. A közvetlen hatáson kívül
egy másodlagos hatásra is fel kell hívni a figyelmet: ez az EU–27
esetlegesen megváltozó import–export mérlege lenne, hiszen a
csökkenő húsfogyasztásnak külkereskedelmi hatásai is lennének, ami
elsősorban a nem európai országokból származó csökkenő importban
nyilvánulhat meg. Az európai hústermelő szektor az európai
húsfogyasztás csökkenését várhatóan azzal kompenzálja majd, hogy
nagyobb mértékben fog húst exportálni. A mediterrán étrend halban és
egyéb tengeri ételben gazdag, így a növekvő halfogyasztás környezeti
hatása vizsgálatra szorul. Jennie Macdiarmid és munkatársai (2011)
tanulmányában az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátású és az
egészségügyi ajánlásoknak megfelelő étrend hatásait vizsgálják a
2020-as évre vonatkozóan. Megállapítják, hogy az étrend nem térne el
nagy mértékben a mai egészségügyi ajánlásoknak megfelelő étrendtől.
A hangsúly a kisebb hús- és tejtermék-fogyasztáson és nagyobb
zöldségfogyasztáson van.
Sok hatás és komplex kapcsolat jelenik meg az
élelmiszer-termelés és élelmiszer-fogyasztás kérdéskörében, ezek nem
választhatóak el egymástól, illetve a technológiai fejlődéstől.
Szükséges megvizsgálni a termelési oldalon történő hatékonyabb
technológia alkalmazása következtében megvalósuló
üvegházhatásúgáz-megtakarítást és a fogyasztói oldalról fellépő
étrendi változások következtében létrejövő kibocsátáscsökkentéseket,
illetve ezen változások lehetséges egészségügyi következményeit.
Anna Wallén és munkatársai (2004) azt vizsgálták, hogy hatással
van-e a táplálkozási szokások megváltoztatása az
energiafelhasználásra és az üveházhatásúgáz-kibocsátásokra. Az
aktuális étrendből származó kibocsátást hasonlították össze az
általuk kialakított fenntartható étrenddel Svédországban.
Tapasztalatuk alapján, elhanyagolható az energia- és
üvegházhatásúgáz-megtakarítás, amit az étrendi változással el
lehetne érni anélkül, hogy a termelési körülményeket is
megváltoztatnák. Eredményeik alapján nagyobb csökkentést lehet
elérni a fosszilis alapú mezőgazdasági termelés és disztribúció
megváltoztatásával, mint a fogyasztási szokások megváltoztatásával.
Sharon Friel és munkatársai (2009) az elemzést az Egyesült
Királyságra, illetve São Paulo városra végezték el. Megállapították,
hogy míg a pusztán technológiai jellegű csökkentés környezeti
hatásokat eredményez, de egészségügyi hatásokkal nem jár, a kisebb
húsfogyasztás nemcsak a CO2-kibocsátásokat csökkentené,
hanem a modell alapján az Egyesült Királyságban a
szívkoszorúér-betegség is csökkenne a lakosság körében a kevesebb
állati zsiradék fogyasztása miatt.
Az eddig bemutatott nemzetközi tanulmányok
elsősorban nyugat-európai mintákon készültek, de az
élelmiszer-fogyasztás környezeti hatásában jelentős eltérések
lehetnek a különböző országokban, amire Tukker és munkatársai (2011)
kutatása is rámutatott.
Magyarországon is készült olyan kutatás, amely egy
ezerfős, országos reprezentatív minta alapján a magyar felnőtt
fogyasztók élelmiszer-fogyasztásából származó ökológiai lábnyomát
határozta meg. A tényleges fogyasztási adatok alapján
számszerűsített ökológiai lábnyomot a kutatás összehasonlította a
hazai hivatalos táplálkozástani ajánlások alapján összeállított
étrend ökológiai lábnyomával. A tanulmány megállapította, hogy a
különböző munkavégzési csoportba tartozó fogyasztók
élelmiszer-fogyasztásból származó ökológiai lábnyoma hazánkban is
csökkenthető lenne, amennyiben egészségesebben fogyasztanánk (Vetőné
Mózner – Csutora, 2013).
A tudományos tanulmányok mellett érdemes
megvizsgálni, hogy a közpolitikai dokumentumokban mennyire jelenik
meg az élelmiszer-fogyasztás egészségességének és környezeti
hatásának kérdése. Napjainkban az Egyesült Királyságban (Setting the
Table. Advice to Government on Priority Elements of Sustainable
Diets, URL1), illetve Svédországban (The National Food
Administration’s Environmentally Effective Food Choices, URL2)
jelent meg ajánlás a fenntartható étrendre vonatkozóan a környezeti
és egészségügyi szempontok integrálásával. Mindegyik tanulmány a
környezeti szempontokat tartotta kiindulópontnak és nem az
egészségügyi ajánlásokat. Az Egyesült Államokban 2010-ben közzétett
jelentés (Report of the Dietary Guidelines Advisory Committee on the
Dietary Guidelines for Americans, URL3) a kevesebb húsfogyasztást és
a több zöldségfogyasztást ajánlja, azonban nem ösztönöz a teljesen
hús nélküli táplálkozásra az egészségügyi kockázatok miatt. A
jelentés alapján a húsok tejtermékekkel történő pótlása nem
feltétlenül vezet kisebb környezetterheléshez. A holland The Health
Council of the Netherlands (2011) által összeállított tanulmány
(Guidelines for a Healthy Diet: The Ecological Perspective, URL4) az
egészséges étrend és a környezeti hatások kérdéskörét foglalja
össze, és megerősíti, hogy erős korreláció van a környezeti hatás és
az étrend között.
A fejezetben bemutattuk a külön kutatási területet képező,
környezeti és egészségügyi szempontokat együttesen figyelembe vevő
tanulmányokat. A 3. táblázat
rendszerezi ezen kutatásokat, amelyek a felhasznált
módszertan alapján kerültek csoportosításra.
Következtetések és javaslatok
A cikkben az élelmiszer-fogyasztás környezetterhelését, valamint
európai és hazai trendjeit vizsgáltam. Ezenkívül arra mutattam rá,
hogy a környezeti, gazdasági elemzésekben szükséges együttesen
figyelembe venni a környezeti és egészségügyi szempontokat. Az
élelmiszer-fogyasztás közvetlen hatással van a fogyasztók
egészségére és környezetére, ennek ellenére olyan környezeti
kérdések szerepelnek nagyobb hangsúllyal a környezetpolitikában és
fenntarthatósági kutatásokban, mint például a szelektív
hulladékgyűjtés vagy az energiahatékonyság. A végső fogyasztást
tekintve a háztartások, egyéni fogyasztók jelenthetik a
legerőteljesebb fogyasztási csoportot. Fontosnak tartom megjegyezni,
hogy a napjainkra jellemző nem fenntartható fogyasztás abból is
adódik, hogy a fogyasztók be vannak zárva a fenntarthatatlan
fogyasztási szerkezetbe. A fogyasztás részben abból áll, hogy ezek a
rendszerek kiszolgálják a fogyasztókat, és a fogyasztók is
kiszolgálják a rendszereket. A fogyasztás fenntarthatóbbá tételére
még kevés kezdeményezés létezik. Lehetne javítani az
infrastrukturális feltételeken, valamint hiányosságok vannak még a
környezettudatos fogyasztási attitűdben is. A fenntartható
fogyasztást támogató politika feladata, hogy lehetőséget teremtsen a
jelenlegi társadalmi-gazdasági struktúrák és mintázatok elhagyására,
és hogy utat nyisson a fenntartható fogyasztás felé.
A jelenlegi élelmiszer-fogyasztási tendenciák
mellett mennyiségi és szerkezetbeli változtatások szükségesek a
fejlett országokban. Láthattuk, hogy növekvő szerepe van a
környezeti és egészségügyi szempontból kialakított étrend
vizsgálatának, ugyanis kisebb földterület-használatot és
üvegházgáz-kibocsátást eredményezne az egészségügyi ajánlásoknak
megfelelően kialakított étrend. A környezeti és egészségügyi
ajánlások együttes figyelembevétele nem feltétlenül jelent
ellentmondást. Empirikus kutatások mutattak rá, hogy a húsfogyasztás
alacsonyabb szintje környezeti és egészségügyi szempontból is
kedvezőbb lenne. Az étkezési szokások és mintázatok megváltoztatása
kulcsfontosságú lehet a jövőben, mert ezáltal akár nagyobb
környezetihatás-csökkentést lehet elérni, mint a mezőgazdasági
technológiák hatékonyságának növelésével. Ugyanakkor a húsfogyasztás
környezeti hatásainak nagymértékű csökkentéséhez drasztikus
változtatások szükségesek az étrendben. Fel kellene ismerni az
élelmiszer-fogyasztásból származó erőforrás-felhasználás környezeti
hatásait és az életmódbeli változtatások szükségességét. Egyéni
szintű és kollektív megoldások együttesen segíthetnek. Szükséges
lenne, hogy az élelmiszer-fogyasztás környezeti és egészségügyi
megközelítésű vizsgálata kölcsönösen kiegészítse egymást, és
összehangolják a környezet- és egészségügyi politikát. Ennek
kihasználása lényeges szerepet kaphat a jövőben a fejlett
országokban.
A tanulmány az OTKA 105228 „Elégedettség és boldogságérzet
vizsgálata ökológiai és fogyasztási korlátok mellett” című kutatás
keretében készült.
Kulcsszavak: élelmiszer-fogyasztás, fenntartható fogyasztás,
fenntartható étrend, mezőgazdaság, húsfogyasztás, egészséges
élelmiszer-fogyasztás, ökológiai lábnyom, területhasználat
IRODALOM
Ángyán József – Menyhért Zoltán (1999): Az
EU-konform mezőgazdasági stratégiaváltás legfontosabb területei és
feladatai a növénytermesztésben. In: Kerekes Sándor (szerk.):
Környezetbarát mezőgazdálkodás. (Magyarország az ezredfordulón.
Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián.
Műhelytanulmányok) Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 9–36.
Collins, Andrea – Fairchild, Ruth (2007):
Sustainable Food Consumption at a Sub-national Level: An Ecological
Footprint, Nutritional and Economic Analysis. Journal of
Environmental Policy and Planning. 9, 1, 5–30. DOI:
10.1080/15239080701254875
Csutora Mária (2012): One More Awareness
Gap? The Behaviour–Impact Gap Problem. Journal of Consumer Policy.
35, 1, 145–163. DOI 10.1007/s10603-012-9187-8 •
WEBCÍM
Duchin, Faye (2005): A Framework for
Analyzing Scenarios about Changes in Diets. Journal of Industrial
Ecology. 9, 1–2, 99–114. DOI: 10.1162/1088198054 084707 •
WEBCÍM
FAO (2009): How to Feed the World in 2050,
Issue Brief for the High-level Expert Forum, Rome 12–13 October
2009. •
WEBCÍM
FAOStat Database (2012): Food Balance
Sheets. •
WEBCÍM
Frey, Sibylle – Barrett, John (2006): The
Footprint of Scotland’s Diet. The Environmental Burden of What We
Eat. A report for Scotland’s Global Footprint Project. September
2006. •
WEBCÍM
Friel, Sharon – Dangour, A. D. – Garnett,
T. et al. (2009): Public Health Benefits of Strategies to Reduce
Greenhouse-gas Emissions: Food and Agriculture. The Lancet. 374,
9706, 2016–2025. DOI:10.1016/S0140-6736(09)61753-0
Gussow, Joan Dye – Clancy, Kate (1986):
Dietary Guidelines for Sustainability. Journal of Nutrition
Education and Behaviour. 18, 1, 1–5.
Kerekes Sándor (2011): Happiness,
environmental protection and market economy. Society and Economy.
33, 1, 5–13. DOI: 10.1556/SocEc.33.2011.1.3 •
WEBCÍM
KSH (2012): 2.2.5. Egy főre jutó
élelmiszer-fogyasztás (2002–) •
WEBCÍM
Lorek, Sylvia – Spangenberg, Joachim H.
(2001): Environmentally Sustainable Household Consumption. Wuppertal
Paper 117, Wuppertal Institute, Wuppertal •
WEBCÍM
Macdiarmid, Jennie et al. (2011): A
Balance of Healthy and Sustainable Food Choices. Livewell Report. •
WEBCÍM
Stehfest, Elke – Bouwman, L. – van Vuuren,
D. et al. 2009. Climate Benefits of Changing Diet. Climatic Change.
95, 83–102. 2, DOI 10.1007/s10584-008-9534-6 •
WEBCÍM
Tukker, Arnold – Goldbohm, A. – de Koning,
A. et al. (2011): Environmental Impacts of Changes to Healthier
Diets in Europe. Ecological Economics. 70, 1776–1788.
Vetőné Mózner Zsófia – Csutora Mária
(2013): Designing Lifestyle-specific Food Policies Based on
Nutritional Requirements and Ecological Footprints. Sustainability:
Science, Practice, & Policy. 9, 2, 48–59. •
WEBCÍM
Wallén, Anna – Brandt, N. – Wennersten, R.
(2004): Does the Swedish Consumer’s Choice of Food Influence
Greenhouse Gas Emissions? Environmental Science and Policy. 7,
525–535. DOI: 10.1016/j.envsci.2004.08.004
URL1: Setting the Table. Advice to
Government on Priority Elements of Sustainable Diets. •
WEBCÍM
URL2: The National Food Administration’s
Environmentally Effective Food Choices. •
WEBCÍM
URL3: (Report of the Dietary Guidelines
Advisory Committee on the Dietary Guidelines for Americans. •
WEBCÍM
URL4: Guidelines for a Healthy Diet: The
Ecological Perspective •
WEBCÍM
|