A tisztaság fél becsületesség
Az emberek hajlamosabbak etikátlanul viselkedni, ha undort éreznek –
állapítja meg egy közelmúltban publikált tanulmány. A szerzők
szerint az undor önvédelmi érzés, és mindenki igyekszik szabadulni a
kellemetlen szituációtól, ami kiváltotta. Önvédelmi helyzetben pedig
önzőbbé válik az ember, ilyenkor a csalás vagy hazugság is
gyakoribb.
A kísérletek első fázisában az önkéntes kísérleti
személyekben változatos módokon undort keltettek. A közel 600
részvevő egy része „kényes” fogyasztási cikkeket – pelenkákat,
macskaalmokat, hashajtókat – minősített, míg a kontrollcsoportban
semleges tárgyakat, például villanyégőket, tollakat, samponokat
kellett értékelni. Egy másik csoport tagjainak fogalmazást kellett
írniuk életük legundorítóbb élményéről, és voltak, akiket a
Trainspotting című film WC-jelenetének vetítésével igyekeztek
„előkészíteni”. A kísérletek második fázisban mind a megfelelően
kondicionált alanyoknak, mind a kontrollcsoport tagjainak
lehetőséget adtak arra, hogy pénznyerő játékokban csaljanak. Az
undort keltő „kezelésen” átesett személyek ezt a lehetőséget jóval
nagyobb számban használták ki. A kutatók az effektus ellenkezőjét is
megfigyelték; ha az undort keltő dolog hatását sikerült
közömbösíteni, a csalás valószínűsége is csökkent
A szerzők arra is felhívják a figyelmet, hogy
miután az érzelmeknek jelentős hatásuk van arra, hogy egy adott
pillanatban valaki milyen döntést hoz, érdemes a környezet
állapotára, tisztaságára fokozottan figyelni.
Winterich, Karen Page – Mittal, Vikas –
Morales, Andrea C.: Protect Thyself: How Affective Self-protection
Increases Self-interested, Unethical Behavior. Organizational
Behavior and Human Decision Processes. November 2014. 125, 2,
151–161. DOI: 10.1016/j.obhdp.2014.07.004 •
WEBCÍM
Járvány-monitoring – lexikonnal
A Wikipedia letöltéseinek statisztikáját elemezve előre jelezhetők a
nagyobb méretű járványok – állítják amerikai kutatók.
A 2001-ben alapított online enciklopédia tartalma
az első pillanattól kezdve rohamosan bővült, és ma már 287 nyelven
harmincmillió szócikket tartalmaz. Évek óta a leglátogatottabb
weboldalak közé tartozik, egy átlagos napon 850 millió cikket
töltenek le róla. A statisztikák nyilvánosak, a forgalmi adatokat
több kutatáshoz is felhasználták már.
A Los Alamos National Laboratory munkatársai a
hatalmas adathalmazból most nyolc, országos méretű fertőző
megbetegedés járványszerű kitörésének jeleit olvasták ki. Az adatok
hét esetben a járványt 28 nappal előre jelezték. A 2010 és 2014
között vizsgált, összesen 1428 nap 34 ezer adat file-jának mérete
2,7 TB volt.
A kutatók szerint a járványok előrejelzésének még a
fejlett infrastruktúrájú országokban is fontos közegészségügyi,
gazdasági és szociális haszna lehet. Az Egyesült Államokban például
egy-egy influenzaszezonban a halálos áldozatok száma három- és
negyvenkilenc ezer közé esik.
Generous, Nicholas – Fairchild, Geoffrey –
Deshpande, Alina et al.: Global Disease Monitoring and Forecasting
with Wikipedia. PLOS Computational Biology. 13 November 2014. DOI:
10.1371/journal.pcbi. 1003892 •
WEBCÍM
Csapda veszélyes légkörszennyezőknek?
Ózonréteg-károsító és üvegházhatású légköri szennyezőket megkötni
képes porózus szerkezetű, kristályos anyaggá rendeződik az a szerves
molekula, amelyet a Houstoni Egyetem kutatói állítottak elő.
A mikropóruzos szerkezetet hidrogénkötések tartják
össze, mégis 250 Celsius fokig stabil, és bírja a nedvességet is.
Belső felülete grammonként több mint 1000 négyzetméter, és tömege 75
százalékának megfelelő mennyiségben képes a halogénezett
szénhidrogéneket megkötni. Ilyen halogénezett szénhidrogén például a
freon, melyet a Földet érő, élő szervezetre káros UV-sugárzást szűrő
felső légköri ózonpajzs legveszélyesebb pusztítójaként tartanak
számon.
A szerkezetet összetartó hidrogénkötések
felbonthatók, így a pórusos adszorbens visszaforgatható,
újrahasznosítható.
Chen, Teng-Hao – Popov, Ilya –
Kaveevivitchai, Watchareeya et al.: Thermally Robust and Porous
Noncovalent Organic Framework with High Affinity for Fluorocarbons
and CFCs. Nature Communications. 5, Article number: 5131. DOI:
10.1038/ncomms6131
|